Orbán szerint sajtból van a Hold
Álljon itt két idézet a wikipédiából:
1. A polgárháború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok közötti harc. A polgárháború célja lehet a politikai hatalom megszerzése, a társadalmi berendezkedés radikális megváltoztatása. A szemben álló feleknek kulturális, szociális, vallási, politikai vagy gazdasági téren ellentétes általában eltérő nézeteik vannak a polgárháború által érintett ország, terület vagy népcsoport vezetéséről, közigazgatásáról és értékeiről.
2. A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek. A világháborúk számos katonai és civil áldozattal járnak a részt vevő nemzetek számára.
És most álljon itt egy idézet a csütörtöki budapesti Demográfiai konferenciáról, amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, és – többek között – a következőket mondta:
"Mi, magyarok úgy látjuk, általános európai jelenségről van szó, aminek oka az, hogy Európa megvívott saját magán belül két kegyetlen polgárháborút, amit az iskolában világháborúknak neveznek.”
Vagyis a magyar miniszterelnök – ki tudja miért –az elmúlt század két szörnyű világháborúját, európai vonatkozásban, polgárháborúvá szelídítette. (Nem lennénk meglepve, ha a következő esztendő történelem tankönyveiben már ez a definíció szerepelne.)
Nem mintha a wikipédia sokkal autentikusabb forrás lenne, mint maga Orbán Viktor, de ami a világ-, illetve a polgárháború leírásaként szerepel, az nagyjából megfelel a közmegegyezésnek.
Balga feltételezés lenne részünkről, ha azt feltételeznénk, hogy a kormányfő tudatlanságból, felkészületlenségből tért el a megszokott értelmezéstől; megszokhattuk, hogy nála az ilyesmi mindig valami más játszma bevezetője szokott lenni. Ez még akkor is így van, ha Karsai László történész a Klubrádiónak nyilatkozva butaságnak nevezte az elhangzottakat, nagyjából olyan mélységű kijelentésnek, mintha valaki azt mondaná, hogy lyukakat lát a Holdon, következésképp sajtból van a Hold.
Gábor György filozófus ennél komolyabban vette az orbáni szavakat, noha arra megfejtéssel ő sem tudott szolgálni, hogy vajon miért is nevezte az Európában zajló eseményeket polgárháborúnak a miniszterelnök. A filozófus is kiemelte, hogy a polgárháború egy nemzeten belüli, vagy hasonló kultúrák közötti harcot jelent, míg a világháború azok ellen – Kertész Imrével szólva -, akik megszüntetik a törvényt, vagy Thomas Mann kifejezésével élve elveszik a szeretet szimfóniáját.
A Világháború maga a barbárság, és nem része az európai judeokeresztény hagyományoknak. „Hogy pontosan mi lehet a célja Orbánnak azzal, hogy domesztikálja a világháborút, avagy leszelídíti polgárháborút, tényleg nem tudom. Remélem nem a barbárság világát készíti elő” – hangsúlyozta Gábor György.
Orbán Viktor sajátos elemzése a demográfiai problémák kapcsán került elő, és az elemzés vége – természetesen – ezúttal is a migráció ellenes fellépés volt. Amelyet persze, mi magyarok állítottunk meg. Mert mi magyarok mindenre képesek vagyunk. Ezt mondta a miniszterelnök: az IMF hazaküldése, a rezsicsökkentés, az egymillió új munkahely tíz év alatt, a migránsok megállítása, a ledönthetetlen határkerítés már sikerült a kormánynak.
A magyar politikatörténet kulcsszava szerinte a "mégis", vagyis a "mindennek ellenére", ez a magyar politika története megértésének kulcsmomentuma.
Ezúttal viszont csak annyit mondanánk: mégis, mindezek ellenére, szeretnénk megérteni, amit a miniszterelnök mond.
