Orbán teljesen magára maradt

Látszólag bombaként robbant csütörtökön este a hír, hogy a lengyelek bedobni látszanak a törülközőt: feladják a vétót. Ön meglepődött a híren?

Válaszként egy nagyon érdekes momentumra hívnám fel a figyelmet: november 30-án Orbán Viktor hirtelen elrepült Varsóba tárgyalni, pedig négy nappal korábban Budapesten még  keményen kiállt a két miniszterelnök a vétó mellett. Varsóban azután már enyhébb volt a hangnem. Az, hogy a két kormányfő személyesen tárgyalt, azt mutatja, hogy olyan fajsúlyú kérdés került napirendre, amit nem lehetett telefonon vagy a nagyköveteken, de még a külügyminisztereken keresztül sem megbeszélni. Ez nagyon komoly ügyet feltételez. Üzenetet kaphattak a német elnökségtől, amiben valószínűleg egy alternatív megoldást kínáltak fel, főleg lengyel súllyal, amivel Orbánék arcvesztés nélkül ki tudnak hátrálni a vétóból. A németek ennek nagy mesterei, főként, ha a lengyelekről van szó, akiket azért le szoktak tudni kenyerezni. Orbán keményebb ugyan, de a németeknek a lengyelek sokkal fontosabbak, ráadásul a lengyel helyzet azért más, mint  a magyar: ott tényleg valódi koalíciós partnerek közös kormányzása folyik, a nép megmozdul, ha olyan esemény van és a sajtó is sokkal több hangon szól, mint nálunk. Morawiecki  egyébként eleve nem volt olyan kemény ebben az ügyben, mint Orbán, s könnyen előfordulhat, hogy kapott egy olyan ajánlatot a németektől, amit meg akart vitatni Orbánnal azzal, hogy azt meg kell gondolniuk.

Ezzel pedig Orbán egyedül marad?

Lehet, hogy Orbán már Varsóban szembesült azzal, hogy a lengyelek kihátráltak mögüle. És akkor jöttek a ráadások, a Szájer-botrány, a Deutsch-kizárási kísérlet, s a nemzetközi hírnévre szert tett Demeter Szilárd-ügy. Orbánnak azzal kellett szembesülnie, hogy sem a nemzetközi színtéren, sem idehaza már nincs nyerő helyzetben, hiszen itthon meg közben szépen növöget össze az ellenzék. Azaz nincs sem a külső, sem a belső támogatása ahhoz, hogy egy olyan kényes lépést meglépjen, aminek olyan súlyos következményei lehetnek, mint a vétó. És ráadásként közben megérkezett a hír Brüsszelből, hogy vétó esetén 25 tagállam megcsinálja külön a segélycsomagot.

Mi lehet a december 10-11-i csúcs végkifejlete?

Lehet, hogy egy kicsit elnyúlik majd a csúcsértekezlet. A német elnökségek – ilyet többet is  végigasszisztáltam – szeretnek mindent lezárni. Arra számítok, hogy most is mindent megtesznek, hogy döntésre vigyék a költségvetés és a segélycsomag ügyét, hogy elindulhasson az új hétéves költségvetési ciklus, illetve megnyíljon a mentőcsomag. S ebben óriási többségi támogatást élveznek a németek. Ha Orbán mégis vétózna, legfeljebb átlépnek a magyarokon – a jogállamisági feltételt már eleve jóváhagyták, az tehát már nem forog kockán. S akkor zárványként ott maradhat Magyarország, elszigetelődve.

Ha túlfeszítik a húrt, s ott leszünk zárványként – ahogy fogalmazott –, akkor egy esetleges magyarországi kurzusváltás után ki lehet ebből a pozícióból majd keveredni?

Akár egyetlen kormányváltással  is vissza lehet mindezt csinálni. Ilyen már többször volt az EU történetében. Adnak száz nap türelmi időt az új kormánynak, hogy mutassa meg, merre megy. 

Csak legyen türelmünk kivárni. Addig pedig?

Nézze, a belső elszigeteltség már most fennáll. Ma nincs gyűlöltebb személy Európában Orbán Viktornál, akit a haladás kerékkötőjének tartanak, akiről azt gondolják, hogy  borzalmas dolgokat beszél. Eddig két ember takarított utána: Gottfried Péter a Tanácsban, Szájer József az Európai Parlamentben. S most ki maradt? Maradt Orbánnak helyettük Szijjártó Péter Varga Judit, Demeter Szilárd és társaik.

Ha már itt tartunk, mit jelentett Szájer Orbán számára? Mit veszített azzal, hogy kényszerűen távozik Brüsszelből?

Szájer volt Orbán legbefolyásosabb brüsszeli embere. 2004 óta építette a kapcsolatrendszerét, nagyon be volt épülve a Néppártba, különösen a Néppárt korábbi elnöke Joseph Daul idején, akit még Budapestre is elhozott és a Hősök terén mondatott vele beszédet Orbán mellett – egy korábbi választási kampányban. Donald Tusk idején már nem folytatódott ez a jó viszony, aminek látványos jelei voltak, különféle nyilatkozatok, stb., amikből látható volt, hogy őt már nem tudta manipulálni. Szájer sok tagpártot is befolyásolt, rendre megmagyarázta Orbán bizonyítványát. Orbán számára politikai pech, hogy pont most futott bele Szájer a botrányba – hisz' akár már tíz éve is belefuthatott volna.

Az, hogy itthon ekkorát szólt az ügy, egy dolog, de meglepően nagyot robbant Brüsszelben és egész Európában is. Vajon miért?

Szájer szex-orientáltsága már nagyon régóta köztudott volt, még ha nem is coming out-olt. De valóban, ez a botrány politikai bombaként robbant. Mondhatni, konstelláció következménye az, hogy ebből egy ilyen zaftos politikai esemény lett, éppen most, amikor a Fidesz szembeszegül az európai mainstreammel, miközben itthon az alkotmányba akarja foglalni a  mindenféle szexuális másság kirekesztését és büntetését. Ilyen körülmények között, ez az ügy már egy politikai bomba, amikor az egyéni sors, a nem felvállalt egyéni orientáció éles ellentétben áll a politikai szerepben hirdetett nézetekkel.

Többen mondják, titkosszolgálati akció volt – nem éppen véletlen időzítéssel. Ön sokat látott már Brüsszelben és itthon is, van ennek realitása?

Szerintem ezt egyesek túlspekulálják. Éppen elég volt maga az esemény. S mint már mondtam, Szájer sokkal korábban is belefuthatott volna egy ilyenbe. Pech, hogy kijárási tilalom idején ment el bulizni. S tudni kell – kilenc évet éltem Brüsszelben, ismerem a körülményeket –, a belga nyárspolgár szíre-szóra kihívja a rendőrséget, már akkor is, ha a magnómat feljebb tekerem. Ezzel számolnia kellett volna. A kijárási tilalom idején, szabálysértést követtek el a résztvevők a létszámmal, ráadásul büntetőjogba ütköző cselekményre utal a Szájernél talált drog is. Amit pedig utána csinált, hogy menekülőre fogta a rendőrség elől, azzal önmagát leplezte le, ez felér egy beismeréssel.

Szájer tehát kulcsfontosságú volt Orbán számára. Mi következik a távozásából?

Kétségtelen a kulcsszerep, de azért Orbán egy éve csak leváltotta Szájert a Fidesz EP-frakció éléről, s a helyére Deutsch Tamást ültette. Lehet, hogy  Szájer nem volt neki elég kemény, s látszott, hogy cseréli a csapatot: előrehozta Varga Juditot, mint a legkeményebb utcai harcost, akit átirányított az Általános Ügyek Tanácsába, ahol szokatlan, hogy egy igazságügyi miniszter képviselje a kormányt, hiszen a külügyminisztertől vagy a miniszterelnökségtől szoktak érkezni a résztvevők. Ezzel együtt is, Szájert megtartotta Orbán, hogy tartsa a frontot a Néppárton belül. Egyébként pedig nagy mértékben Szájernek köszönhető, hogy a Fidesz tagsága még mindig függőben van, ilyen-olyan okból – legutóbb a járványra hivatkozva – nem távolították még el Orbán pártját a pártcsoportból.

A Néppárt egyes képviselői azonban pont a Szájer helyére Orbán által kinevezett Deutsch Tamás ellen léptek fel igen keményen a minap. Ez mennyire befolyásolhatja a Fidesz pozícióját?

Halmazati tényállásként jön a Szájer-ügyhöz a Deutsch-ügy. Az, hogy immár minimum 30 néppárti képviselő aláírta azt a petíciót, amely Deutsch kirúgását követeli a pártcsoportból amiatt, mert legestapózta Webert, s keresetlen szavakkal illette az egész Néppártot. Ez a németeknél is kiverte a biztosítékot, hiszen egy németet nem lehet jobban megsérteni, mint hogy lenácizzák. Ez nagyon durva volt, ráadásul ismerjük Deutsch Tamást, aki vetekszik Bayer Zsolttal a megjegyzéseinek ízlését és tartalmát illetően. Lehet persze, hogy Deutschnak ezzel sikerül kiprovokálnia legalább egy vitát a Néppártban.

Van-e további „halmazati tényállás”?

Hogyne. Mindeközben ugyanis jön Demeter Szilárd, aki túlteljesíti az általa feltételezett főnöki elvárást. Sőt, továbbmegyek, a háttérben – mindezek mellett – ott van Gottfried Péter eltávolításának időzítése. Pont most váltják őt le. Ez nem logikus lépés, figyelembe véve a tudását és a kapcsolati hálóját. Gotffried  tíz éve kísérgeti Orbánt külpolitikai tanácsadójaként. Ott van mindenütt, mint az árnyék, és soha nem beszél. Régebben is Néma Leventének hívtuk. A háttérben mindig, mindent elintéz, de nem nyilatkozik. Egy ilyen kritikus csúcsértekezlet előtt kitenni őt a csapatból, érthetetlen. Először azt hittem, hogy ez a fordulat jele, azé, hogy Orbán támadásra készül – ahogy Zrinyi kirohant Szigetvárról –, a semmi nem számít, nekimegyünk a túlerőnek alapon.  De egy-két fejlemény nem feltétlenül mutat ebbe az irányba.

Visszatérve még a Néppártra, milyen esélyei vannak a Fidesznek ezután a pártcsaládban?

Szájer esetében megbocsátók lesznek, mármint a magánéleti részt illetően. Az már súlyosabb megítélés alá fog esni, hogy menekülni próbált, kijárási tilalom idején megszegte a szabályokat, drog volt a hátizsákjában. Mert szemben azzal, amit megszoktak itthon, a rendőrség kijátszása ott nem bocsánatos bűn, súlyosabb megítélés alá esik. Ez is formálja a néppárti a hangulatot. S a botrányhalmaz már közelíti a kritikus tömeget. Akár már előidézheti a robbanást is. Nem jellemző ugyan az unióra, kivált nem félévzáró csúcs előtt, a viták közepette, hogy leállna személyi vagy egyes tagállami ügyeket intézni, de éppen előfordulhat ez is. Lehet, hogy december 9-én, a Néppárt ülésén előveszik a Deutsch-ügyet. Egy nappal az uniós csúcs előtt tárgyalhatják, s még ha csak vitáznak is róla, s nem lépnek, akkor is befolyásolja a másnapi hangulatot. Itt most több minden összeért, közelítünk a kritikus tömeghez.

Lát-e esélyt arra, hogy kizárják a Fideszt a Néppártból?

Most erre nincs alkalom, s nem is lesz olyan esemény a közeljövőben, ami miatt esélyt látnék rá még egy ideig. Tusk is megmondta, hogy járványhelyzet idején nem vesztegetik ilyen dolgokra az időt.