Orbán teljhatalma ellentmond az alaptörvénynek
A leköszönő alkotmánybíró Stumpf István egy tudományos konferencián tartott előadásában azt mondta, hogy a rendszerváltás óta egyetlen miniszterelnöknek sem volt olyan jelentős hatalma, mint Orbán Viktornak. Például korábban a parlament fogadta el, 2010 óta viszont a kormányfő az országgyűlés ellenőrzése nélkül határozza meg a kormány programját. Ma már egy pénteken született ötletből hétfőn törvény lehet, kis túlzással mondhatnánk, hogy Orbán szava maga a törvény, amit kontrollálni sem a parlament, sem a demokrácia intézményei nem tudnak. A súlyok és ellensúlyok megszüntetésének problémájáról az Antall- Boros közigazgatási államtitkára, Kajdi József nyilatkozott a Hírklikknek!
„Valóban soha nem volt annyira erős miniszterelnöke az országnak, mint Orbán Viktor, akinek ma szinte korlátlan a hatalma!” – nyilatkozza szerkesztőségünknek Kajdi József. A miniszterelnökség munkáját a rendszerváltás idején irányító közigazgatási szakember szerint ezzel az a probléma, hogy ez ellentmond az érvényben lévő magyar alkotmánynak. Ugyanis az alaptörvény értelmében Magyarország még mindig alkotmányos demokrácia, nem pedig prezidenciális köztársaság.
Elvileg ugyan Orbán Viktor a végrehajtói hatalom feje, de papíron még létezik a fékek és ellensúlyok rendszere, benne a teljes demokratikus intézményrendszerrel, ami a hatalom kontrollja lehetne. A gyakorlat azonban úgy alakult, hogy a miniszterelnök akarata mindenféle ellenőrzés nélkül, azonnal, és korlátlanul érvényesül. Mindez tekinthető akár alkotmányellenesnek is.
Talán sokak figyelmét elkerülte, de az új igazságügyi miniszter, Varga Judit a parlamenti meghallgatásán azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy a miniszterelnök döntését mielőbb, és haladéktalanul végre kell hajtani. Nem a kormány döntésének végrehajtásáról, vagy a magas színvonalú törvényalkotásról beszélt a miniszter asszony, hanem Orbán Viktor óhajának mielőbbi érvényesítéséről.
Sokan emlékezhetnek rá, hogy Antall József egy tekintélyes, erőskezű miniszterelnök volt, de – Kajdi megerősíti -, hogy a kormányüléseken akkoriban kialakultak viták, a miniszterek ellentmondhattak a kormányfőnek. Nem Antal döntéseit öntötték azonnal törvénybe, ahogyan az ma történik. Kis túlzással Orbán Viktornak nem is kell az akaratát megfogalmaznia, hisz körülötte úgy válogatták ki az embereket, hogy azok megpróbálják kitalálni, mire gondolhat a „főnök”. Önkéntes követés érvényesül, a miniszterek, vagy a hivatalvezetők ismerik a kormányfő stratégiáját, amit akár kimondott döntések nélkül is szótlanul végrehajtanak.
Akár azt is lehetne tehát mondani, hogy Orbán szava – ahogy hajdan a királyoké – maga a törvény. Azt a leköszönő alkotmánybíró, Stumpf István is megfogalmazta, hogy a mai kétharmados hatalomnak semmilyen korlátja sincs.
Mára a végrehajtói hatalom össze is olvadt a törvényhozói hatalommal, tehát a miniszterelnök akarata nemcsak törvény, hanem azonnal alkotmányos rangra is emelkedhet. Vagyis az Európában elfogadott hatalommegosztás elve nem érvényesül Magyarországon. Holott még a prezidenciális köztársaságokban is működik az alkotmánybíróság, ami a gyakorlatban is ellensúlyozza az elnök, vagy a kancellár hatalmát. Sőt, nem csak papíron létezik számvevőszék, ombudsman, esetleg az ország jegybankja, valamennyi intézmény képes a döntéseket kontroll alatt tartani.
Nálunk az ellensúlyokat képező intézmények vezetői posztjára a miniszterelnök a saját emberei ültette. Politikai kinevezettnek tekinthető a legfőbb ügyész, a számvevőszék elnöke, az ombudsman, de a jegybank elnöke is. Emiatt aztán az ellenőrzésre szolgáló intézmények annyira lojálisak, hogy a legvitatottabb kormányfő döntéseket is ellenvetés nélkül tudomásul veszik. Mindez azt támasztja alá, amit Stumpf István úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor hatalma ma korlátlanul érvényesül, az ellensúly szerepét betöltő intézmények is a miniszterelnök befolyása alatt működnek.
A leköszönő Stumpf István nem állt be Orbán, vagy a Fidesz-rendszer cselédei közé, korábban is kifejtette fenntartásait a fennálló hatalom működésével kapcsolatban, s távozását is erre használta fel. Kritikus véleményéért meg is kapta, hogy „áruló”, jóllehet ezt a vádat egy névtelen közkatona vágta Stumpf fejéhez. Viszont Kövér László is bírálta az alkotmánybírót, miután Stumpf gyakran érvelt a kormány álláspontja ellen. A parlamenti elnök ugyanis azt mondta, hogy a Fidesz „jól meglenne az általa lépviselt parttalan jogászkodás nélkül is”. Pedig Stumpf alkotmánybírói munkájáról – még korábbi politikai ellenfelei – is pozitívan nyilatkoztak.
Kövér kritikája azonban azt jelentette, hogy Stumpf István kormánykörökben már korábban kegyvesztett lett. Szó sem lehetett már arról, hogy megkapja az Alkotmánybíróság elnöki posztját. Távozásával azok száma nőtt, akik – bár korábban a Fidesz legbelsőbb köreihez tartoztak – nem kívánták tovább Orbán Viktor hatalmát kiszolgálni. Ilyen ember elég sok van mostanában. Egykor a Fidesz táborhoz tartozott Chikán Attila, Pálinkás József, Both Péter Ákos, Jeszenszky Géza, Mellár Tamás, de az idő során ők valamennyien ráláttak a Fidesz- hatalom igazi lényegére.
