Orbán Viktor ízlése vagy tűrőképessége fogja meghatározni a kulturális rendszert

Hiller István úgy fogalmazott, a szellemi intellektuális tér elfoglalásának ez a kísérlete beleillik abba a sorba, hogy elűzték a CEU-t, hogy az Akadémia Kutatóintézetét elvették az MTA-tól, hogy a magyar felsőoktatási intézmények döntő többségét a saját tulajdonából adta ki a magyar állam, és tette olyan alapítványi kuratóriumok kezébe, amelynek tagjait maguk közül jelölték ki és szavazták meg. Olyan viszont még nem volt, hogy a vidéki magyar tudományegyetemek közül egyetlen egy sem a magyar állam tulajdona – mutatott rá a szocialista politikus

A műsor másik vendége, Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese emlékeztetett, ilyen volt a Rákosi rendszerben, ahol egy pártállami struktúrában a pártszervezetek mindenhol jelen voltak, a könyvtárosnak és a múzeumigazgatónak is párttagnak kellett lennie. „Most is ez a helyzet, hogy az ötezer főnél kisebb települések kultúrházaiban működő pici könyvtárban majd megmondják, milyen könyveket lehet rendelni, és Vidnyánszky Attila megmondja, hogy a kecskeméti színházban lehet-e a Csárdáskirálynőt játszani, vagy mindenhol azt kell játszani, vagy sehol sem szabad játszani.” Hozzátette, uralkodni akarnak, de még soha senkinek sem sikerült egy légmentesen záró rendszert kialakítani. „Az egy kis vigasz, ha 98 százalékban zár, és van két Katona József színházi előadás, meg a Pintér társulat, de az nem azt jelenti, hogy a magyar kultúra szabad, de mondhatnám ezt a sajtóról is.”

Hogy a kultúra egészéről miért kell a politikának törvényt csinálni, azt nem értem, azt viszont tudom, hogy mi a célja – tette hozzá Hiller István. „Ez nem egyszerűen központosítás, ez a kultúra feletti uralomnak a vágya, eddig soha senkinek sem sikerült, ez nagy lépés a bukás felé. Csinálják csak!”

Ebből a törvénytervezetből süt a bizalmatlanság

Ha vannak vármegyék és vannak főispánok, akkor ez nem más, mint kulturális grófság, amelynek élén kultúrgrófok állnak, színházi gróf, múzeumi gróf, és ezek alá vannak beosztva a hűbéresek – írta le Hiller István a rendszert, Horváth Gábor pedig rámutatott, ha olyan teljesítményre lennének képesek, amely feljogosítja őket alanyi jogon arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak, akkor az ember megértőbb lenne, de egyelőre nem látszik, hogy ki az ördög fogja tartalommal megtölteni ezt a formát. „A meghatározott időre szóló vezetői szerződések meghatározatlan időre szólnak, és megvan, hogy ki fogja kinevezni őket, teljes feudális rendszer alakul ki, és bárki olyat tesz, ami nem tetszik, rögtön ki van rúgva.”

Horváth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a verseny kizárása kontraproduktív, a minőség rovására megy a gazdaságban, a politikában, a sajtóban és a művészetekben is.

Hiller István arról beszélt, milyen érdekes lesz, ha Vidnyánszky Vidnyánszkyval egyeztet, ugyanis a színházi terület a Nemzeti Színház alá kerül, amelynek élén Vidnyánszky Attila áll, és neki kell a Teátrumi Társasággal tárgyalnia, amelynek elnöke szintén Vidnyánszky Attila. Ebből nagy vita nem lesz, a Magyar Színházi Társaságot viszont kizárja ebből az egyeztetésből – tette hozzá.

Hiller István szerint az állam feladatainak kiszervezése történik. Jöjjön létre egy új intézmény, de kérdés, hogy ezek után milyen szerepe van a kulturális államtitkárságnak, mert ennek feladatait átveszi a nemzetstratégiai intézmény – tette fel a kérdést.

Horváth Gábor szerint ebben az új struktúrában kevés lesz a lehetőség, aki pedig mégis kreatív, kiszabadul a rendszerből, és lehet, hogy az országot is el kell hagynia, mert majd nem lehet olyan művet színpadra állítani és olyan zeneművet előadni, amilyet akarnak. „Csák János áll mindenek felett, aki felett pedig Orbán Viktor, és az ő ízlése vagy tűrőképessége fogja meghatározni az egész rendszert. Emberek egyéni ambícióit fogalmazza meg ez a tervezet, de ez egyelőre Demeter Szilárd, Csák János és Vidnyánszky Attila egyéni ambícióról szól.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.