Orbánnal ellentétben, a világ más vezetői óvatosságra intettek a gázai Béketanáccsal kapcsolatban
Orbán Viktor az egyetlen, aki kapva kapott a gázai Béketanácsba szóló meghíváson, a világ más vezetői óvatosságra intettek ezzel kapcsolatban, mivel a terv a diplomaták szerint árthat az ENSZ munkájának.
Trump 60 nemzetet hívott meg a tanácsba. Ennek elnöke élete végéig Trump lenne, és a Reuters által megtekintett levél és alapokmány-tervezet szerint a testület először a gázai konfliktussal foglalkozna, majd kiterjesztené tevékenységét más konfliktusokra is – mutatott rá a Reuters hírügynökség.
A levélben a tagállamok mandátuma három évre korlátozódna, kivéve, ha egyenként egymilliárd dollárt fizetnek a tanács tevékenységeinek finanszírozására és állandó tagság megszerzésére – áll a levélben.
A béketanács mandátumát az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberben engedélyezte, de csak 2027-ig, és kizárólag a gázai konfliktusra. Oroszország és Kína – két vétójoggal rendelkező hatalom –, tartózkodott, mert fenntartásaik vannak, hogy a határozat nem ad egyértelmű szerepet az ENSZ-nek Gáza jövőjében.
A terv aggodalmat keltett egyes európai kormányokban, hogy alááshatja az ENSZ munkáját, amelyet Trump azzal vádolt, hogy nem támogatja a világméretű konfliktusok megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit. „Ez egy „Trump-féle Egyesült Nemzetek Szervezete”, amely figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányának alapelveit” – mondta az egyik diplomata.
António Guterres ENSZ főtitkár szóvivője egy vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a főtitkár úgy véli, hogy „a tagállamok szabadon társulhatnak különböző csoportokban”.
„Az ENSZ folytatni fogja a rá bízott munkát” – mondta Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője.
Trump, aki áhítozik a Nobel-békedíjra, levelében azt írta: „ez a tanács egyedülálló lesz, ehhez fogható még soha nem volt!”
Egy másik magas rangú ENSZ-tisztségviselő nem tért ki közvetlenül a tervre, de azt mondta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az egyetlen olyan intézmény, amely erkölcsi és jogi képességgel rendelkezik arra, hogy minden nemzetet, nagyot vagy kicsit, összehozzon. „Ha ezt megkérdőjelezzük, akkor visszaesünk, és nagyon, nagyon, sötét idők jönnek” – mondta Annalena Baerbock, az ENSZ Közgyűlésének elnöke a Sky Newsnak, hozzátéve, hogy az egyes államoknak kell eldönteniük, mit tegyenek.
Trump általában ódzkodik a multilaterális intézményektől, különösen az ENSZ-től. Többször is megkérdőjelezte a nemzetközi szervezetek hatékonyságát, költségeit és elszámoltathatóságát, azzal érvelve, hogy azok gyakran nem szolgálják az Egyesült Államok érdekeit.
Az Egyesült Államok, amelynek az ENSZ rendes költségvetésének 22 százalékát kell fizetnie, jelenleg 1,5 milliárd dollárral tartozik az ENSZ-tisztviselők szerint.
A Fehér Ház pénteken megnevezett néhány személyt, akik helyet foglalnak a testületben, amely kezdetben a Gázai övezet ideiglenes kormányzásának felügyeletét látná el az október óta fennálló törékeny tűzszünet alatt. Közöttük van Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja, Tony Blair volt brit miniszterelnök és Trump veje, Jared Kushner.
Számos emberi jogi szakértő és aktivista szerint Trump egy külföldi terület kormányzását felügyelő testülete a gyarmati struktúrát idézi.
A Fehér Ház nem részletezte a testület egyes tagjainak felelősségi körét. Palesztinok nem szerepelnek az eddigi nevek között. A Fehér Ház közölte, hogy a következő hetekben további tagokat fognak bejelenteni. Emellett egy különálló, 11 tagú „Gázai Végrehajtó Bizottságot” is kinevezett a technokrata testület támogatására, amelyben török és katari tisztviselők is helyet kaptak.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala kijelentette, hogy a bizottság összetételét nem egyeztették Izraellel, és az ellentmond az ország politikájának.
