Oroszország „kardot ránthat” a NATO ellen?

Ezekben a napokban emlékezik meg a világ a nyolcvan évvel ezelőtti D-napról, amikor a nyugati szövetségesek partra szálltak Normandiában, és a II. világháborúban újabb frontot nyitottak Európában. Most az egyik oldalon Joe Biden az évforduló alkalmából mondott beszédében közvetlen párhuzamot vont a náci Németország és a nyugati demokráciákat ma fenyegető veszélyek között. „Az Egyesült Államok és a NATO, valamint egy több mint 50 országból álló koalíció határozottan kiáll Ukrajna mellett” – mondta. „Az oroszok nem nyerhetik meg ezt a háborút” – nyilatkozta korábban az elnök. A másik oldalon Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon arról beszélt, egyesek ki akarják provokálni, hogy Moszkva atomfegyvert vessen be, hogy aztán kegyetlenséggel lehessen megvádolni. „A nukleáris fegyverek alkalmazása elméletileg Oroszország számára akkor lehetséges, ha veszély fenyegeti területi integritásunkat, függetlenségünket és szuverenitásunkat, az orosz állam létét.” Azaz: Oroszország nem veszítheti el ezt a háborút.

Reális a világ félelme attól, hogy Oroszország megtámadja a NATO valamelyik tagállamát? – kérdeztük Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőtől. 

Putyin pontosan tisztában van a lehetőségeivel. Ha így döntene, az számára biztos vereség volna. Egy ilyen konfliktust a korábbi Szovjetunió sem tudott volna sikeresen végrehajtani, a jelenlegi Oroszország pedig erre egyenesen képtelen. Második éve folynak a harcok, de a támadók azt a négy megyét nem tudták megszállni, amit már egyébként régen el kellett volna foglalniuk, annak alapján, amit a világ az orosz hadsereg képességeiről feltételezett. Mindössze Ukrajna 20 százaléka hadműveleti terület, ahol a legkisebb falu bevétele is komoly sikernek számít az oroszok oldalán. Hát akkor miért akarnának közvetlen konfliktusba kerülni a NATO-val? 

Putyin a minap azt nyilatkozta, hogy nagyon téved a NATO és az Egyesült Államok, ha azt hiszi, hogy az oroszok szükség esetén nem vetik be az atomfegyvert. Erről mit gondol? 

Ha esetleg bevetnek atomfegyvert, azt legfeljebb harcászati szinten tehetnék. Hadászati atomfegyver bevetése a világ végét jelentené, arról nem is szólva, hogy aki elsőként nyúl ilyen fegyverhez, annak viselnie kell annak minden jogi, erkölcsi következményét.

Az oroszok „vörös vonalnak” tekintik, ha a hátországukat támadás érné…  

Mi a másik oldal számára a „vörös vonal”? Ők Ukrajna teljes területét elérik, erre onnan nem szabad válaszolniuk? Hagyniuk kell azt, hogy ők lőnek bennünket, de nem válaszolhatunk rá? Hát ez így logikátlan. Még ha az ukránok a közeljövőben kapnak is olyan fegyvereket, amelyekkel akár Moszkvát is támadhatják, de ettől még Oroszország nem kerül „végveszélybe”, nincs oka az orosz vezetésnek az „atom doktrínához” nyúlni.  

Nyugat-Európa és az USA vezetői azt állítják, ebben a konfliktusban nem nyerhetnek az oroszok. Akkor nem túl veszélyes olyan kijelentést tenni, amit Putyintól hallottunk? 

Valóban veszélyes, mert az ellentétek eszkalációja felé mutat minden ilyen meggondolatlan kijelentés, de mindkét oldalon mondanak – finoman fogalmazva is – butaságokat.

Hová vezetnek az ilyen kijelentések?

Szerintem már mind a két oldalon tudják, hogy valamilyen megállapodásnak előbb vagy utóbb születnie kell. Nyilvánvaló, hogy a teljes Ukrajnát nem fogják elfoglalni, de nem is akarják. 

Ön szerint lehet tudni, mi valójában az oroszok célja? 

Azt nem lehet tudni, hogy az oroszok Ukrajnából valójában mekkora területet akarnak „lecsípni”. Nyilván azt a négy megyét és a Krímet, ahol eddig folytak a harcok. De azt nem lehet jelenleg látni, azon mennyire akarnak túlmenni. Éppen ezért a háború még jó sokáig fog tartani.

Az oroszok ütközőzónát szeretnének a NATO és maguk között.

Igen. A NATO is ezt szeretné, csak az a probléma, hogy mindez Ukrajna kárára történik. Ukrajna a NATO tagja szeretne lenni, de ezt az oroszok nem tudják és nem is fogják tudomásul venni.

A katonai szakértők az orosz sajtóban megjelent nyilatkozatokból arra következtetnek, hogy Oroszországban elkezdődött egyfajta mozgósítás. Ön erről mit gondol? 

Ha elkezdődött volna egy mozgósítás, akkor annak a hivatalos nyilatkozatokban nyoma lenne. Persze van rejtett mozgósítás is, amikor a mozgósítást nem jelentik be, de a megfigyelők előtt az ilyesmi sokáig nem marad titokban. Bármilyen szinttű mozgósítás azt jelenti, hogy készülnek egy nagyobb támadásra. De a jelenlegi összecsapásokból arra következtetnék, hogy ez a szándék inkább a déli területeket érintené és nem az északit. 

Az ukrán vezetés azt nyilatkozta: a Krímben hamarosan csapdába kerülhetnek az orosz erők. 

A Krímet meg tudják támadni az ukránok, ha kapnak olyan eszközöket, amikkel kicsit „puhíthatók” az ott állomásozó orosz csapatok. Ebben az esetben a Krím valóban kellemetlen helyzetben kerülhet, de a félszigetet az oroszok nem fogják elengedni. Ha ennek a lehetősége felmerülne, komoly válaszcsapásokkal kell számolniuk az ukránoknak. 

A nyugati országokban már folyik az F 16-os bombázók személyzetének kiképzése. Hogyan lehet majd ezeket a gépeket bevetni? 

Heteken belül átadhatják ezeket a vadászgépeket, s ha ez megtörténik, be is fogják vetni őket. Erre vagy ukrán repülőtereket kell építeni, de arról is szó van, hogy a gépeket nyugati repülőterekről indítanák. Ez utóbbi biztonságosabb, az előbbi kockázatosabb. Ha valamelyik NATO országból támadnak, nagy kérdés, hogyan reagálnak majd erre az oroszok. Az egyik oldalon egy eszkalációs veszély áll szemben a szükséggel: valahonnan a repülőgépeknek föl kell szállniuk, ha használni akarják őket. A döntést egy ideig még nem kötik senkinek sem az orrára.