Öt pont, pont érted – mit követel a fiatalok számára az MSZP-Párbeszéd?

HírKlikk 2019. április 14. 18:48 2019. ápr. 14. 18:48

„Öt pont, pont érted” címmel követeléslistát írt alá a fiatalok érdekében az európai intézményekhez Ujhelyi István, az MSZP EP-kampányfőnöke, Kálló Dániel, az MSZP-Párbeszéd közös EP-listáján induló 19 éves képviselőjelölt és Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője.

A követelések között szerepel

  • a „Hazaváró” program végrehajtása,
  • szociális alapú, évi 1000 eurós támogatást biztosító diák- és hallgatói ösztöndíjprogram,
  • uniós források biztosítása a hazai oktatás fejlesztésére,
  • uniós szociális bérlakásprogram, és
  • átfogó gyermek- és ifjúságvédelmi akcióterv, ami a fiataloknak uniós forrásokból lehetőséget biztosít az életkezdésre.

 

Ujhelyi elmondta: a kiáltvány annak a korosztálynak az érdekében szól – „nekem gyermekeim, neked kortársaid”, fordult Kállóhoz – akik számára a leginkább húsbavágó, hogy Orbánisztánban kényszerülnek leélni az életüket vagy Magyarország Európát választja.

Az európai intézményrendszer megfeledkezett ennek a korosztálynak az érdekeiről, így az oktatás, az egészségügy, az ifjúsági munkanélküliség vagy a szociális bérlakásprogram problémáiról – mondta.

„A politikába nem való generációként vagyunk kezelve” és ezen változtatni kell - mondta Kálló Dániel, aki 19 évesen „jó eséllyel”, ahogy Ujhelyi mondta, az Európai Parlament legfiatalabb képviselője lehet.

A cél „egy teljes generációt, ami eddig kimaradt a politikából, most bevonni”, és az MSZP-Párbeszéd szövetség „Haza, Szeretet, Európa” programjában foglaltakkal, hogy az európai fiatalság helyzetén javítani kell, egyetért – indokolta Kálló, miért vállalta függetlenként, hogy indul az egyetlen közös EP-listán.

Azt mondta: a fiatalok minden információt megkapnak a világról, de mivel nincsenek döntési helyzetben,  tehetetlennek érzik magukat, pedig „mi vagyunk azok, akiknek ezeknek a döntéseknek a súlyát a legtovább kell átélnünk”.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy oktatássegítő programok híján Európában szélesedjenek a társadalmi különbségek, s hogy száz éve kidolgozott elvek és gyakorlat mentén folyik a hazai oktatás. „Két dolgot nem lehet az érettséginél használni: az internetet és a csapatmunkát”; ez az a két dolog, ami manapság az optimális munkavégzéshez kellene – hozta példának.

„Migránskrízis” helyett „emigráns krízisnek” nevezte van a 600 000 magyar fiatal elvándorlását, és elítélte, hogy stigmatizálják: „kalandvágyból elkóricálónak” vagy hazaárulónak bélyegezzék a kivándoroltakat.

Barabás Richárd azt mondta: az Orbán-kormány „pszichés bántalmazást folytat”, amikor azt üzeni: ne foglalkozz azzal, ami világban van, szolgáld a hatalmat és ne legyenek önálló gondolataid.

Kiemelte: a magyar fiataloknak a hatalmas állami támogatást kapó kínai, a magas szintű képzést kapó szingapúri és amerikai fiatalokkal, sőt lassan a mesterséges intelligenciával kell versenyezniük, így haladéktalanul neki kell kezdeni egy több cikluson átívelő oktatási reformsorozatnak, ami „szent és sérthetetlen” attól függetlenül, hogy éppen ki kormányoz.

Ujhelyi bejelentette: első választóknak szóló kampányt is indítanak az EP-választásra. A budapesti Széll Kálmán téren, mint vasárnap délután is, fórumokat és beszélgetéseket fognak tartani a továbbiakban, melyekre várnak minden érdeklődőt. A mai beszélgetésre a sajtótájékoztató közben már jó néhány tatabányai, budapesti és szegedi fiatal gyűlt össze.

Az Európai Egyesült Államok gondolatára vonatkozó újságírói kérdésre Ujhelyi elmondta: másodlagos, hogyan hívják majd azt a térséget, ahol élünk: nem a forma, hanem a tartalom a fontos. A szövetség által szorgalmazott szociális Európa célja a mindennapi jólét és biztonság biztosítása Európa minden polgárának, köztük a magyaroknak is. 

Barabás hozzátette: a szociális és fenntartható Európa a piros-zöld koalíció célja. Európai Egyesült Államokról beszélni tartalom nélkül „olyan, minthogyha azt mondanánk, hogy együnk egy finom vasárnapi ebédet, de nem beszélnénk arról, hogy mi legyen a menü”.

Bizonyos kérdésekben, mint például külügyekben, nagyobb integrációra lenne szükség, míg másokban, mint például Magyarországon az oktatásban, a túlzott centralizáció hátrányos, és „már egy törött ablakot nem lehet rendesen kicserélni”.

Forrás: Hírklikk