Péterfalvi Attila szabadsága elhúzódhat, mivel semmi hír Pegasus-ügyben

Harkai Péter 2021. augusztus 5. 18:15 2021. aug. 5. 18:15

A jelek szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke még mindig kifele lovagol a tengerből, mivel a Pegasus-üggyel kapcsolatos megkeresésünkre nem érkezett semmilyen válasz a hivatalától. Pedig, amint az Amnesty képviselőjétől megtudtuk, még törvénymódosítást is kezdeményezhetne a megfigyelések miatt.

Miután a lehallgatási ügy kapcsán kirobbant botrányról többen is igyekeztek kikérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének álláspontját, ezt Péterfalvi Attila augusztus 3-ig tartó szabadsága miatt hárította.

Július 20-án azzal indokolta a sajtómegkeresések elutasítását az adatvédelemért felelős elnök, hogy kéthetes szabadságát tölti s annak végeztéig nem tud érdemben foglalkozni a kontinenseken átívelő lehallgatási botrány hazai visszhangjával.

Bár az eltelt két hétben az ügy kapcsán Izraeltől Franciaországon keresztül Magyarországig számtalan kormány megszólalt, Péterfalvi Attilának még mindig nem sikerült időt szakítania az egyre homályosodó nemzetközi lehallgatási botrány hazai következményeire s legalább egy közleményben tudatnia a tervezet lépéseit.

Mint immár ismert, évekkel ezelőtt elkezdhették használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – állítja egy nemzetközi oknyomozó projekt, amelyben 17 szerkesztőség, köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde, valamint a Direkt36 vett részt. A nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.

Szabadsága állítólagos lejártával a hét elején a Hirklikk számára szerettünk volna egy rövid interjút kérni Péterfalvi Attilától, de az elérhető telefonszámon jelentkező NAIH-munkatárs elektronikus levélben ajánlotta a kérdéseink megküldését, amelyek első körben a következők voltak:

– miután a sajtóból tudható, hogy több beadvány is érkezett a NAIH-hoz, indít-e vizsgálatot az ügyben;

– amennyiben igen, mi a vizsgálat tárgya;

– kikkel, milyen szervezetekkel szemben tervezi megtenni;

– milyen időtartam áll rendelkezésre a vizsgálat eredményének meghozatalára és közlésére;

– a tervezett vizsgálat érinti-e az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium felelősségét, hatáskörét.

Válasz sem a telefonos, sem az elektronikus megkeresésünkre nem érkezett, pedig már a Fidesz-kormány házi titkosszolgálati szakértője, Földi László is megnyilatkozott a témában a HírTV-től nemrég eltávozott Földi-Kovács Andrea mai podcastjében. Az immár a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéből nyilatkozó Földi a Pegasus-ügyről többek között elmondta: ügyes kezdeményezés amatőr megoldással. Véleménye szerint egy ilyen kezdeményezéssel megpróbálni befeketíteni egy kormányt a társadalom irányában, ez szakmailag egy kiélezett választási küzdelemben elképzelhető és érthető. A végrehajtás azonban szerinte nélkülözte a szakmaiságot, mivel „vagy elkapkodták vagy nem gondolták végig a menetét, ugyanis ilyen információk nem szivároghatnak ki, mert az államtitoksértés.” Azt persze nem kétli, hogy ellenzéki beállítottságú személyekkel szemben alkalmazták a Pegasus-t, „de azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ha megtudok róluk valami kompromittálót, akkor azt megpróbálom visszafordítani, ez őrültség. Titkosszolgálati szakmai szempontból nincs célszerűsége a sztorinak” – értékelte Földi az egész ügyet az Orbán-kormány elleni lejáratási szándékként.

Tekintve, hogy az Amnesty a feltárást elindító projekt egyik szervezőjeként ismert, a jogvédő szervezet hazai képviseletének programvezetőjét kérdeztük: mi volna a jelen esetben az alapvető teendője a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjének?

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője szerint a jelen helyzetben Péterfalvi Attilának két lehetősége van: ha vizsgálatot indít, ennek lefolytatására 60 nap áll rendelkezésre, míg ha hatósági eljárást, akkor 150 nap. Utóbbi határideje egyszer 150 nappal meghosszabbítható. Demeter szerint mindkettőnek az a célja, hogy megvizsgálják: történt-e nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési titkos megfigyelés az ismert ügyekben s ez legális volt-e, rendelkeztek-e a szükséges miniszteri vagy bírói engedélyekkel vagy sérültek a megfigyeltek személyes adataikhoz való joguk. Mint a Hírklikknek elmondta, a NAIH elnöke áttekintheti a szükséges iratokat, informálódhat az érintett szakszolgálatoknál. Amennyiben jogsértésre utaló jelet vagy bizonyítékot találna, felszólíthatja a titkosszolgálatot, hogy szakítsa meg a megfigyelést sőt, akár jogszabály-módosítást is kezdeményezhet. Az Amnesty programfelelőse szerint ezt a vizsgálat eredményétől függetlenül is meg kellene tennie, mivel maga a nemzetbiztonsági titkos megfigyelésekre vonatkozó törvény nem jó, amit nem csak ő állít, de egy 2016-os strasbourgi ítéletük is igazolja.

Mint elmondta, tarthatatlan gyakorlat, hogy a kormány engedélyezi egy, a kormány alá tartozó titkosszolgálatnak a megfigyeléseket és nincs semmilyen külső, kormánytól független kontroll, ami ellenőrizné a jogosságot. Márpedig a jelen gyakorlat szerint amennyiben bárkit megfigyeltek a Pegasussal, akkor elvileg erről soha életében nem fog értesülni. Legfeljebb akkor, ha a titkos megfigyelés következményeként valamilyen eljárást indítanak ellene. 2012-ben az Eötvös Károly Intézet két akkori, jelenleg a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Szabó Máté és Vissy Beatrix indított egy ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál, aminek hasonló oka volt, mint a jelenlegi megfigyelés. Az Alkotmánybíróság rendjén valónak találta a titkosszolgálati megfigyelés hazai protokollját, a strasbourgi bíróság viszont úgy határozott, hogy ezeket a megfigyeléseket külső, a kormánytól független kontrollhoz kell kötni. Az érintetteknek pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy jogorvoslattal élhessenek az indokolatlan megfigyelésekkel szemben. Márpedig a hazai gyakorlat az ítélet ellenére sem változott.

Arra a kérdésünkre, hogy a NAIH elnökének a Pegasus-ügy kapcsán a fent idézett két vizsgálat valamelyikét el kell-e indítania, Demeter Áron egyértelmű igennel válaszolt főként annak ismeretében, hogy a szabadsága előtt még Péterfalvi maga nyilatkozta, hogy több beadvány is érkezett az ügyben. „Egy ilyen súlyú botrány kapcsán az semmiképpen nem megnyugtató válasz, ha Péterfalvi Attila úgy dönt, hogy még csak ki sem vizsgálja. De bármiként is határoz, a nyilvánosságot mindenképpen értesítenie kellene az előtte álló kötelezettség tervezett megoldásáról” – nyilatkozta a Hírklikknek Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programfelelőse.