Polt újabb bebetonozása jelzi, hogy Orbán már a vereségre készül

– Az gyakorlatilag borítékolható, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter törvénytervezetét, ami szerint a legfőbb ügyészt nem csak kinevezni, de leváltani is kétharmados parlamenti többséggel lehessen, elfogadja a parlament. Ez a szándék alapjáraton törvényes vagy szembemegy a jogállami normákkal, visszaélés a joggal, fél évvel egy jelentős súlyú választás előtt?

– Egy kétharmados parlament természetesen sok mindent meg tud tenni, még ha a legfőbb ügyész megválasztásának kétharmados elfogadottsága egy régi szabály is, ami ránk maradt. Az viszont, hogy leváltani is csak kétharmaddal lehessen, olyan anomáliákat teremthet, amelyek messze túlmutatnak a törvényességen. Előfordulhat olyan eset, amikor kénytelen lenne elmozdítani a parlament a közjogi méltóságot, mert alkalmatlanná vált a pozíciójára vagy olyan súlyos cselekményt követ el, amikor nem feltétlenül jogilag, de morálisan is alkalmatlanná válik a pozíciójára. Márpedig a kétharmados szabály továbbra is benntartaná a rendszerben. Kettéválik az elmozdítás és az új legfőbb ügyész megválasztása: előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem egyszerűen csak le akarja cserélni a politikai rendszer, hanem alkalmatlanná válik és veszélyezteti az egész igazságszolgáltatás működését. De elvi szinten is problémás a dolog, mert egy pillanatnyi kétharmados többség lényegében megakadályozza, hogy a parlament rendelkezhessen arról, hogy a büntetőpolitika érvényesítése miként működjön.

– Jogos felvetések, amikről nem beszélt sem a témáért felelős igazságügyi miniszter, sem Gulyás Gergely, aki ráadásul nem érti a felháborodást és egyenesen baloldali hangulatkeltésről beszél.  

– Teljesen önleleplező a dolog, miután az derül ki mindebből, hogy Polt Péter személye szimbolikusan ennek a jelenleg hatalmon levő bűnözőcsoportnak a politikai biztosítéka. Közjogi rendszert átalakítani politikai okokból úgy, hogy a másik oldal politikai felelősségét és súlyát ezzel csökkentse, arra utal, hogy mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy a következő demokratikus kormánynak le kell számolnia az egész NER-közjogi berendezkedéssel – elejétől a végéig. Ugyanis az összes hasonló intézményt pontosan ebből a célból ilyen filozófiával be tudják betonozni és nem csak konkrétan Polt Péter személyét, hanem a Fidesz hatalmát.

– Érdemes abba belemenni, hogy mindezt miként lehet inaktiválni egy feles parlamenti többséggel? Többek között erről is szólnak az előválasztási programbeszédek és feltehetően egy alapos és körültekintő jogi előkészület kell, hogy egyáltalán belevágjanak majd a módosításba?

– Bocsánat, ebből a mostani kétharmados jogvitából az derül ki, hogy még ha egészen pontosan is tudnák előre a demokratikus kormányzásra felkészülő politikai erők szakemberei, akik azon dolgoznak, hogy miként lehet a csapdákat semlegesíteni, akkor sem lenne célszerű belemenni. 

– Ennek mi az oka?

– Egyszerű: már másnap egy olyan törvénymódosítást nyújtana be a kormány, amivel ezt a lyukat betömné. A mostani példa is azt mutatja, hogy nagyon kell ügyelni a konkrét példák felmutatásával, megszellőztetésével. Azt viszont elvi szinten erősen hangoztatni kell, hogy le kell számolni a kétharmados erőfölénnyel.

– Mit tehet az új kormány, ha a kulcspozíciók a régi garnitúra kezében maradnak?

– Ezt a kétharmados szabályt el kéne felejteni, mert láthatólag visszaélnek vele, ezt a magyar közjogi rendszerből ki kellene szedni. Ez még abból a félelemből született – ha emlékszünk rá – , hogy a paktum, amit még Antall József és Tölgyessy Péter kötött, azt szolgálta, hogy nehogy visszajöjjenek a kommunisták. Ez tulajdonképpen a rendszerváltás óta érvényben van és az attól való félelmet mutatja, hogy nehogy visszatérjen a diktatúra. De a diktatúra láthatóan a kétharmaddal elég jól tud operálni – ez nagyon jó eszköze a kétharmados többségnek. 

– A nyugati demokráciákban miként zajlik egy-egy ilyen kulcspozíció kiosztása? 

– Egy ilyen kulcspozíciót – mint például a legfőbb ügyészé – mindenféle alkotmányos szabályok védenek, hogy politikailag ne élhessenek vissza vele, ami egy speciális erőfölényt biztosítana. Normális jogállamokban a kormány hatáskörébe tartozik a legfőbb ügyész leváltása, mivel a kormány büntetőpolitikáját érvényesíti a legfőbb ügyész. Bár garantálják, hogy a miniszter nem szólhat bele konkrét ügyekbe, de gyakorlatilag a miniszter felügyeli a legfőbb ügyészt, aki minden normális európai országban a kormánynak van alárendelve. Láthatjuk, milyen csapdája van annak, ha erről a parlament rendelkezik. A legfőbb ügyész egy olyan köztisztviselő, akinek a feladata, a funkciója a mindenkori kormány büntetőpolitikájának végrehajtása és működtetése anélkül, hogy a kormány beleszólhatna.    

– Az nem kétséges, hogy Varga Judit beadványát meg fogják szavazni...

– Mindent megszavaznak. 

– Ami fél évvel egy választás előtt nem túl etikus.

– Az etikáról tíz éve lemondtunk.

– Egyértelmű és sajnálatos, erre nincs is miért szót vesztegetni. Most viszont a köztársasági elnök rendelkezhet a legfőbb ügyész személyéről. Ezek szerint már a kormányban sem érzik biztonságban?

– A döntési hatáskört átrakták a miniszterelnöktől a köztársasági elnökhöz, ami egyébként már jelzi a Fidesz félelmét a kormányrúd elvesztésétől, de azt is jelzi, hogy a kormányrúd elvesztését nem is tartják annyira fontosnak, mert át lehet rakni a hatásköröket a köztársasági elnökhöz. Őt pedig a mostani Fidesz-kormány fogja kijelölni – ráadásul bőven a jelenlegi cikluson túlmenően. Tehát nem csak arról van szó, hogy a legfőbb ügyészt bebetonozzák, hanem még ha teljesen világossá is lesz, hogy alkalmatlanná válik, a fent említett döntési kezdeményezés a köztársasági elnöknél landol, akárki fogja betölteni a pozíciót. A levegőben keringő nevek közül pedig egyik rosszabb, mint a másik, de nyilván a Fidesz katonája lesz. Még Trócsányi esetében sem mondhatjuk, hogy egy igazi, felkészült jogászról lenne szó. Technikailag persze felkészült, de a Fidesz utasításait végrehajtó politikai figura. Senki ne essen abba a tévedésbe, hogy most olyan törvénymódosítást lát, amiben a miniszterelnök a saját hatásköreit csökkentené és átrakja a köztársasági elnökhöz. 

– Álnaív kérdés: miért probléma, ha a kvázi független köztársasági elnök a kompetens, vagy mégis pont ez a gond?

– Egy normális jogállamban elvileg ez egy plusz garancia arra, hogy nem a kormány, hanem a köztársasági elnök dönt, de ebben a konkrét esetben pontosan tudjuk, hogy ez mit jelent. Egy elvesztett kormányzati pozíciónál a hátramaradó Fidesz-káderek, a köztársasági elnök, az alkotmánybírók, a legfőbb ügyész fogják gyakorolni a hatalmat.   

– Nyugtasson meg: lehet minderre megoldást találni a kormányváltás esetén?

– Egyébként nincs értelme a kormányváltásnak. Különben a demokrácia megcsúfolása következik be: a választók úgy szavazzák le a Fidesz-garnitúrát, hogy utána nem történik semmi, a kormány egy tehetetlen, végtag nélküli báb lesz. A választói döntés megcsúfolása lenne, ha ezt annyiban hagynánk.