Propagandával és pénzzel is bombázzák a nyugdíjasokat
A miniszterelnök nem tartotta elegendőnek azt a kampányt, amelyet az ő vezetésével és a kormánypárti média segítségével az utóbbi napokban folytattak. Még egy külön elektronikus levélben is szükségesnek tartotta elsorolni a kormány jótéteményeit, elvileg a majdnem két hónapja zárult nemzeti konzultáció eredményeképpen. Szerepel a felsorolásban a hitelmoratórium meghosszabbítása, a családi adóvisszatérítés, és az adócsökkentés. Az „idős honfitársaknak” nyújtott támogatásokról külön is beszélgettünk Barát Gáborral.
Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője először is felhívta a figyelmet arra, ami ebben a levélben nem szerepel. Ez pedig a nyugdíjkorrekció, amelyet törvény tesz kötelezővé, nem lehet tehát ajándéknak beállítani. Novemberben ez 1,2 százalék lesz, amivel a kormány lényegében elismeri, hogy a vártnál jóval magasabb az infláció. Barát Gábor megjegyezte, már júniusban is többet kellett volna adni az akkor – soron kívül – megítélt 0,6 százaléknál. Ha legalább egy százalékot emelnek, azzal segíthették volna a nehéz körülmények közt élő idős embereket. Ez a két kompenzáció azt tükrözi, hogy a hatalom nem erőlteti meg magát túlságosan, noha úgy próbálja beállítani a juttatásokat, mintha kivételezetten törődne a nyugdíjasokkal.
Ennek jeléül szánják kétségkívül a kormányfő levelében már megemlített másik két összeget. Az egyik a „minden korábbinál nagyobb összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémium”, amely valóban az a maximum, amit a jogszabály lehetővé tesz. Az is tény, hogy ezt mindenki egységesen megkapja, tehát olyanok is, akiknek kevesebb járna, sőt, kibővítették a jogosultak körét is. Mindezt azonban magyarázza, hogy jövőre választási év lesz és a reménybeli szavazatokat már most igyekeznek „megfizetni”. Csakhogy – jegyezte meg Barát Gábor – a nyugdíjasok nagy részét feltehetően már nem lehet megvenni, mert egyre inkább tisztában vannak azzal, mi a propaganda és mi jár a törvény szerint.
Az érintetteket a következő időszakban szinte elárasztó pénzcunami harmadik eleme a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amely a miniszterelnök szerint folytatódik. És azt is lehet tudni Orbán Viktortól, hogy bár jövő februárban – a korábbi ígéretek alapján – ennek két heti részét fizetnék, de szó van arról, hogy egy teljes havi összeget kiutalnak. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy „harcol érte”, a szakértő szerint azonban ez nyilván azt jelenti, hogy önmagával áll harcban. Rajta múlik ugyanis minden döntés, senki sem hiszi el, hogy ebbe – vagy másba – a környezetének is beleszólása lehet.
Ezzel összefüggésben Barát Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök a pénzosztásokat minden alkalommal az előző, szocialista vezetésű kormánnyal szemben igyekszik meghatározni. Kedvenc szólama, hogy a jelenlegi kormány visszaadja azt, amit ők elvettek. Ez azonban korántsem így igaz, hisz 2008-09-ben pénzügyi világválság volt, tehát összehasonlíthatatlan a két időszak. Orbán Viktor egyszerűen propaganda-eszköznek használja a nyugdíjrendszert, amit – szerinte – a „kommunisták” elrontottak, de ő majd jóváteszi. Csúsztatásai több ponton is tetten érhetők. Nem fedi a valóságot például, hogy az előző kormányok ellopták a megtakarításokat. Még mindenki jól emlékszik a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos történésekre, amik már a jelenlegi hatalom intézkedéseihez tartoznak. A politikai hatásvadászat közepette figyelhetnének arra is, hogy legalább a közelmúlt eseményeit – amelyekre még mindenki jól emlékszik – ne próbálják elferdíteni – mondta az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője.
Többen szóvá tették ugyanakkor azt is, hogy milyen módon kaphattak e-mailben levelet Orbán Viktortól, amikor ezt a címüket nem tekintik nyilvánosnak. A válasz pedig az lehet, hogy mindazoknak szétküldték a propaganda-anyagot, akik – tavaly vagy az idén – koronavírus elleni oltásra regisztráltak. Csakhogy abban az esetben más célra – saját egészségük védelmében – adták meg a címet és nem azért, hogy utóbb ettől eltérő kiadványokkal bombázzák őket. Hiszen a miniszterelnök levele nem tekinthető egyébnek, mint kormányzati propagandának. Mindez adatvédelmi problémákat is felvethet, nem lenne meglepő, ha egyesek kezdeményeznék az illetékes hatóság vizsgálatát.
Barát Gábor úgy látja, bár nem borítékolható, ki nyeri a következő választást, de bármi is legyen a végeredmény, a nyugdíj-rendszer sürgős kiigazításra szorul. Mielőbb meg kellene kezdeni egy új rendszert megalapozó munkákat. A változtatások előtt azonban – mint a szakértő megjegyezte – látni kell a kasszát is. Addig viszont még esedékes a nyugdíjak korábban elhatározott, jövő januári feljavítása. Korábban ezt három százalékban határozták meg, de Barát Gábor nem lepődne meg azon, ha végül mégis négy százalékot adnának. Ez ugyanis jobban megfelelne a várható makrogazdasági folyamatoknak – mondta.
