Putyin mindent megüzent a beszédében, amelynek a vázát Sztálin 1941-es beszéde adta

Rácáfolva a várakozásokra, Vlagyimir Putyin mai, a náci Németország felett aratott, a nácizmus feletti győzelem évfordulója alkalmából elhangzott beszédében nem jelentett be sem hadüzenetet Ukrajnának, nem rendelt el általános mozgósítást Oroszországban, s nem is utalt arra, hogy valamiféle tárgyalásos megállapodásra törekedne az ukrán vezetéssel. Ezzel szemben deja vu érzése lehetett azoknak a nézőknek/hallgatóknak, akik még emlékeznek (vagy tanulmányaikból ismerik) a hidegháborús retorikát, tudnak olvasni a sorok között, s értik a „szocializmus” szimbólumrendszerét. 

A deja vu érzést nem csak a külsőségek okozták, értsd ez alatt a szovjet időket idéző dísztribünt a Lenin Mauzóleum előtt és persze magát a katonai parádét, még akkor is, ha ezúttal – vélhetően a háború miatt – az visszafogottabb volt a szokásosnál. A beszéd maga is azt a kort idézte. Az orosz lélekre ható közös erős hívószavakra – mint Nagy Honvédő Háború, harc a nácik, a fasiszták ellen, Oroszország védelme, Nagy Oroszország, stb. – csak ráerősített a ceremónia végén szöveg nélkül lejátszott himnusz, aminek a zenéjét a Szovjetunió szétbomlása után megtartották, de a szövegét átírták. Az áthallás egyértelmű volt, miként például Odessza emlegetése egy 2015-ös, oroszok borzalmas halálát követelő tűzeset kapcsán, vagy akkor, amikor Putyin többször is egybemosta a hitleri Németország elleni háborút a Donbaszért folyó harcokkal. Az Ukrajna és a Nyugat emlegetésével használt hidegháborús retorika és az évtizedekkel korábban megszokott szimbólumrendszer üzenete ráerősít arra az érzésre, amit azok az Ukrajnából érkező képek váltanak ki, amelyeken a szovjet kor sarló és kalapács jelképei láthatók orosz harci járművökön, illetve az elfoglalt ukrán területeken kitűzött zászlókon. 

Irány hátra? Az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek hidegháborúja, egy Ukrajna elleni éles háborúval ötvözve? Tarjányi Pétert kérdeztük.

„Sok elemző szerint ugyan nem volt nagy áttörés a beszéd, ám én másként látom: ez a beszéd minden volt, csak nem semmitmondó” – szögezte le elöljáróban a biztonságpolitikai szakértő, aki egyetértett azzal, hogy nagyon is kemény beszéd volt ez az említett szimbólumrendszerben. Úgy látja, hogy ilyen beszédet Putyin nem tartott a háború kapcsán a február 24-i hajnal négy órakor sugárzott (ám napokkal korábban felvett) beszéde óta. Azóta a súlyát illetően ilyen megszólalása nem volt, nem véletlenül várta mindenki a mai mondandóját.

Azzal, hogy május 9-én ilyen hidegháborús, a Nagy Oroszország és a Nagy Szovjetunió szimbólumrendszere mentén, a nácik elleni harcok jelképeivel teletűzdelt, a Nagy Honvédő Háborút ismételgető beszédet tartott Putyin, ráerősített arra, hogy a végsőkig ki fognak tartani – fejtegette Tarjányi. Innen kezdve a békekötésről, tűzszünetről lehet, de nem érdemes fantáziálni, az oroszok ugyanis eldöntötték, hogy Ukrajna kell nekik. Nem Luhanszk, nem a Donbasz, hanem Ukrajna. Oroszország ismét egy Nagy Honvédő Háborúban vesz részt, önmagát védi, ezért hajtott végre megelőző csapást a „nácikra”. A helyzetet – üzente Putyin – a Nagy Honvédő Háborúhoz hasonlóan kell megoldani.  

A beszédből azonban nemcsak ez derült ki, hanem az is, hogy nem lehet napokban, hetekben mérni ezt a háborút. Az orosz politikai vezetés felkészült arra, hogy hónapokig, de akár évekig is elhúzódhatnak a harcok, ahogy a náci németeket is négy év alatt sikerült legyőzni. Moszkva most is arra számít, hogy majd szépen lassan felőrlik az ellenfelet. 

De hát nem tanultak az oroszok Afganisztánból? – kérdeztük, emlékeztetve arra, hogy az ukrajnai harcok 75 napja alatt is már több katonájukat veszítették el, mint az afganisztáni háború kilenc éve alatt.  „Nem” – válaszolt lakonikus tömörséggel Tarjányi Péter. Mint rámutatott: Afganisztán ugyan fontos volt a közép-ázsiai viszonylat miatt és az ideológiai hidegháborús viszonyrendszerben, de Ukrajna Nagy Oroszország többszáz éves gondolatisága miatt kell Moszkvának. 

Tarjányi Péter komoly hasonlóságot vélt felfedezni Putyin mai ünnepi beszéde és Sztálin 1941-es beszéde között, amit a generalisszimusz akkor tartott a Vörös téren, amikor a Wehrmacht Moszkva kapuinál állt. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez adta Vlagyimir Putyin mai beszédének a vázát. Sztálin akkor megfogalmazta, hogy a háború egyetlen lehetséges kimenetele a náci Németország feletti győzelem, Oroszország totális győzelme, Németország totális vereségével. 

„A szimbólumrendszer mentén nem nehéz megtalálni a párhuzamokat” – vonta le a következtetést Tarjányi Péter, aki szerint persze eléggé nyakatekert a putyini logika, miszerint megelőző csapást kellett mérni Ukrajnában a fasisztákra, akik egyébként atomfegyverrel fenyegetőztek („megjegyzem, az ukránok részéről soha nem hangzott el ilyen, miközben az oroszok fenyegetőzéseit szinte meg sem lehet számolni”).

Mindennek fényében mire készüljön Európa? – tettük fel a kérdést. „Mint a mai Facebook posztomban is jeleztem: az Európai Unió is beragadt a sárba, onnan küzd a háború okozta gazdasági problémákkal” – mondta. Mint kifejtette, hosszú feszültséggel teli időszakra kell berendezkedni, s – üzente – nagyon óvatosan kell ezt kezelnünk. Merthogy hiába gondolták elemzők, hogy történik valami kijózanodás orosz oldalon, ilyen nem következett be. Hasonlóképpen, hiába gondolták sokan, hogy az oroszok majd elgondolkodnak a veszteségeken, ez sem történt meg. „A nyugati politikai és katonai elit egyszerűen nem jól gondolkodik – ahogy Afganisztánban sem gondolkodott jól, ahol azt hittük, hogy majd tetszeni fog nekik a mi demokráciánk, de nem kértek belőle” – fogalmazott a szakértő. Be kell látni, hogy a Nyugat hiába segít pénzzel, fegyverrel, hírszerzéssel, stb. Ukrajnának, hiába okoz ez nagy veszteségeket Oroszországnak, ez nem fogja kijózanítani a moszkvai vezetést. „Ezért volt döntő Putyin mai beszéde, ebből és a megelőző két februári beszédéből kiolvasható, hogy mire kell számítson Ukrajna és a Nyugat” – szögezte le Tarjányi Péter.