Puzsériádák
Viccesnek gondoltam a napot, amikor Puzsér Róbert bejelentkezett a főpolgármesteri címre; biztos voltam benne, hogy a hirtelen üressé vált napjait akarta feldobni azzal, hogy meghekkeli a főváros első embere címért folyó versenyt. Aztán kiderült, hogy komolyan beszél, még programot is hirdetett– „Sétáló Budapest” -, és nyilatkozott agyba-főbe. Javára legyen írva, nem tagadta meg önmagát, gúnyos, csipkelődő, helyenként durván beszólogató stílusát, amiből számomra az következett: egyszer csak mégis előáll azzal, hogy persze az egész csak egy tréfa volt; én maradok az, aki voltam, a sehova sem beilleszthető showman, publicista.
Mostanra azonban egészen komollyá vált a dolog; Puzsért már a nevére vette az LMP; hát hogyne tett volna, ha egyszer saját jelöltje nincs, Puzsért meg ismerik is, echte zöld programot hirdetett. Hát kell ennél jobb? Vállalja az MSZP és a DK utálatát, hajlandó centrum pártként kezelni az LMP mellett a Jobbikot, meg a Momentumot; ő nem használta a Keresztes Lóránd által oly előszeretettel emlegetett XXI. század pártjai kifejezést, amúgy nem tudom miért nem.
Hétfőn már sajtótájékoztatót is tartott, oldalán az LMP szóvivőjével, aki rezzenéstelen arccal hallgatta végig, amint újdonsült polgármester-jelöltjük éppen azt ecseteli a nyilvánosság számára, hogy a párt – az őt harcba küldő, mellette kiálló párt – identitáskrízisben van. Nem voltam jelen a bejelentésen, így nem követhettem végig, hogy Kanász Nagy Máté rezzenéstelen arca később milyen színre váltott, de még azt sem tartom kizártnak, hogy meghatódott Puzsér szókimondásán.
Hiszen nem történt egyéb, mint a 44 éves kritikus, műsorvezető lefestette a jelenlegi LMP-ről készíthető legelőnyösebb képet, hisz mondhatta volna, hogy egy megzavarodott, össze-vissza beszélő, a szavazói számát néhány hónap alatt megfelező párt mellé állt oda. És ő odaállna a Jobbik mellé is, amely viszont – mondá Puzsér - eldobta a régi identitását, de még nincs neki semmi új -, ezzel együtt felvenné az ő mezét is; reméli be is majd a sorba.
Hát a Momentum már nehezebb ügy, hisz – ezt is Puzsértól tudjuk – ez a párt az SZDSZ legsötétebb napjait idézi fel. Most persze nem tudom, hogy melyek voltak ennek a már nem létező pártnak a Puzsér-szerinti legsötétebb napjai, mint ahogy azt sem, hogy a Momentum a puszta létével váltotta ki a kritikát, vagy azzal, hogy kijelentette: nem kér Puzsérból. Mert, ha ez utóbbi, akkor az azt jelenti, hogy mindazok, akik nem tartják a lehető legjobb megoldásnak Puzsér városvezetői ambícióit, e sötétség képviselői.
De mindegy is, ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre álljunk meg ott, hogy noha mindhárom megnevezett pártot – akik támogatását várja Puzsér – jelenlegi állapotukban alkalmatlannak látja arra, hogy Puzsér kitűzőt viseljenek, azért csak-csak hajlandó velük harcba indulni. És: hajlandó még az előválasztáson is elindulni, már persze csak abban az esetben, ha azt nem az MSZP rendezi, hanem egy független intézmény. Apropó MSZP: Puzsér szívesen látja a Párbeszédet is csapatában, ha az kilép a szocialistákkal kötött megállapodásból.
Visszatérve az előválasztáshoz: igazán beláthatjuk, csekély kérés ez a független intézmény követelése, ha a másik oldalon azt vívmányt láthatjuk, hogy maga a nagy Puzsér szállna be a versenybe, mérkőzne meg Horváth Csabával és Karácsony Gergellyel. Mellesleg valóban nagy dolog lenne, ha akadna ilyen vállalkozó egy olyan, aki viszonylag szerényebb összegért vállalná a feladatot, és mindenki függetlenként tekintene rá.
Sajnos azonban, ma Magyarországon ilyet nem nagyon lehet találni, de Puzsér tud ilyenről, akkor volna esély a kérése teljesítésére. Ennek hiányában viszont nagyon úgy áll dolog, hogy magára marad az LMP-vel , és akkor nagyjából ott tartunk, mint az április országgyűlési választásokon. Lesz egy önálló LMP-s jelölt, a Fidesz – vagy Tarlós István – legnagyobb örömére.
