Rengeteg nyomozást elszabotáltak Magyarországon

HírKlikk 2021. szeptember 16. 14:00 2021. szept. 16. 14:00

A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok remek munkát végeznek. Az Átlátszó oknyomó portál viszont megírta, mi történt húsz fontos, többnyire európai uniós támogatásból fizetett projekt kivizsgálásával. Ilyen például az Elios, a 4-es metró, a Biodóm és a lélegeztetőgépek ügye.

A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma – írja az Átlátszó.

Az elmúlt években több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.

Végtelen történetek

1. Öveges-program

A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg. Hét évi nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, pedig 43 polgármester volt érintett.

2. Híd a munka világába

A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. Eddig öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de Farkas Flórián ORÖ-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben) védi a mentelmi jog.

3. Szajol-Püspökladány vasútvonal

Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.

4. Orbán Viktor fogorvosa

Öt évvel ezelőtt, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége.

5. Rogán Antalék találmánya

2016-ban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.

6. Microsoft licenc-vásárlások

2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftver-licenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták. 

Gyorsan lezárva

A hosszú évekig húzódó eljárások szöges ellentétei azok az ügyek, amelyekben hipp-hopp, néhány hónap alatt lezárták a nyomozást a magyar hatóságok – általában azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény. Sokszor annak ellenére állították ezt, hogy az OLAF is összeírta a kifogásait, és laikusok számára ugyancsak egyértelműen látható módon nem stimmelt valami. Kilenc ügyet sorolt az Átlátszó ebbe a kategóriába, például Tiborcz István volt cégének, az Elios Zrt-nek az ügyét, valamint a 4-es metró, a Mátrai Erőmű és a 3-as metró szerelvényeinek az ügyét.

Nem is indult nyomozás

Az elhúzódó vagy épp gyorsan lezárt eljárások mellett, jelentős számban vannak olyan esetek is, amikor hiába tesz valaki feljelentést, a hatóságok nem indítanak nyomozást. Ilyen például a mintegy 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal ügye, 16 ezer lélegeztetőgép vásárlása összesen 300 milliárd forintért és Orbán vejének szállodabiznisze.

A részleteket az Átlátszó oldalán lehet elolvasni. 

Forrás: atlatszo.hu