Schlanger Márton: 12 százaléknyi szavazónak elvész a voksa, ha nem fog össze az ellenzék 

HírKlikk 2023. szeptember 29. 15:45 2023. szept. 29. 15:45

Szubjektíven lehet csak értékelni, hogy Orbán Viktor szerint Magyarország az egyik legszabadabb ország az Európai Unióban. Lehet, arra gondolt, nekik mindent szabad – mondta Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója a Klikk TV Mélyvíz című műsorában a Fidesz frakcióülésén elhangzott kijelentésre. Ahhoz képest a legtöbb kutatás szerint Magyarország pont nem a legszabadabb országok közé tartozik – tette hozzá. 

Az elmúlt három választásnál egyaránt igaz volt, hogy a választási ciklus közepe felé nagyjából a mélypontját éri el a kormánypárt támogatottsága.  Jelen esetben is egy éve csökken, de ha elkezdődik a kampányidőszak, ahogy közeledik a választás napja, újra összeszedik az elvándorolt szavazóikat – mutatott rá a szakember, aki szerint egyelőre nincs utaló jel arra, hogy a Fidesz támogatottsága elindulna felfelé.

„Amikor csináltunk egy felmérést arról, hogy milyen kritériumai legyenek egy kormánynak, a jogállamiság mind az ellenzékeiknek, mind a kormánypártiaknak nagyon fontos volt, de ha azt kérdeztük, hogy mi a legnagyobb probléma Magyarországon és a felsorolásunkban benne volt a jogállam lebontása vagy a korrupció, valójában senki sem választotta, mert a legfontosabb a megélhetés, hogy nincs pénz, alacsony a fizetés, drága az élelmiszer. A jogállam maximum hat-hét százaléknak fontos.” 

Schlanger Márton szerint a kampányüzemmód számít, mert 28 százaléknyi bizonytalan választó van a magyar társadalomban. Azt nagyon nehéz megmondani merre mozdulnak, mert egy napon lesz a két választás, amire kampányolni kell – tette hozzá. „Még kutatói szemmel is megmondhatatlan, mikor fog nőni újra a Fidesz népszerűsége. Az igaz, hogy ez a gazdasági válság, ami precedens nélküli az elmúlt 13 évben, megfoghatná a Fidesz népszerűségét, de abban látom inkább az újdonságot, hogy a belső konfliktusok könnyebben vagy gyakrabban szivárognak ki a nyilvánosság elé. Matolcsy nagyon jó példa erre, de lehetne a miniszterek közötti konfliktusokat említeni, mint például Lázár Jánosé. Csomó olyan eset kerül felszínre, amire az én meglátásom szerint, ilyen sűrűséggel eddig nem volt példa.”

Pesty, Vitézy, Matolcsy, Varga – bírálatok, amelyeket az állami média megszűr

Ezek a hírek eljutnak a politikával mélyebben foglalkozó választói réteghez, de nagy kérdés, hogy tíz hónap múlva, ha az urnák elé járulnak, akkor mennyire fognak számítani – mondta a kutató. „Két forgatókönyv van a fejemben, az egyik, hogy rés van a pajzson, valami átszűrődik ezen a belső turbulens helyzetből, a másik, hogy valamilyen szinten, szándékos módon kerülnek ki ilyen bírálatok, vagy azért, hogy a választói elvárásokat kicsit alacsonyabban tartsák, vagy azért, hogy az egy központú Fidesz-tábort egy kicsit lebontsák. Nem tudni, hogy megbízzák Matolcsyt, vagy neki van tele a hócipője.”

Schlanger Márton hozzátette, a kormányhoz közelálló média egyébként sem foglalkozik ilyen címlapügyekkel. „Olyan szinten polarizált a médiafogyasztás, hogy egy Fidesz-szavazó nem tájékozódik olyan portálról, ahol két napig erről olvashat, úgyhogy nyugodtan el tudják söpörni.”

A matematika és a kétharmad

Három választás előtt mondtuk, hogy kétharmad biztosan nem lesz, megfogadtam magamnak, hogy ilyen messze a választásoktól nem mondok ilyet – jegyezte meg a kutató. „A jelenlegi matematika szerint nem lenne kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, csak ez nem ilyen egyszerű, mert az ellenzéki pártok külön vannak és azt már kiderítettük – és ez az egyik legfontosabb megjegyezni való a kutatásokkal kapcsolatban, hiába vezet most az ellenzék a szavazók számát összeadva, ez nem jelenti azt, hogy nyerne a választáson, mert itt van az összefogás-nem összefogás kérdése.”

2024-ben egyszerre lesz az önkormányzati választás – amelyben Budapest nagyon fontos ellenzéki fellegvár – és az EP-választás, amely egy arányos választási rendszer. Ez nyugodtan szolgálhatna selejtezőként az ellenzéki pártok körében 2026-ra – tette hozzá. „Éppen ezért nehéz megállapítani, hogyan áll az ellenzék, mert sok múlik azon, együttműködnek-e. Budapesten jobban szerepelnek, ha együttműködnek, de feltehetően az EP-választáson is, mert most több ellenzéki párt három-négy százalék között áll a pártpreferenciában, ami azt jelentené, ha külön indulnának, akkor 12 százaléknyi szavazónak elvész a voksa, ha pedig összeállnának, akkor kapnának mandátumot és realizálódna valamilyen szinten az ellenzéki szavazat.”

A Fidesznek az EP-választásra tökéletesen felépített narratívája van

Nehéz megmondani, hogy az egy napon történő két szavazás kedvez-e a Fidesznek, mert nem fedi egymást a két választói csapat. Míg az uniós választásra tudnak hangolni Brüsszellel, Ukrajnával, addig az önkormányzatira nehezebb, mert sokkal rosszabb helyzetben vannak a városvezetőik, hiszen egy csomó pénzt elvettek tőlük, és így sokkal nehezebb kampányt csinálni – mondta Schlanger Márton a kormánypárt esélyeiről.

A kutató szerint nincs még a Fidesz kampányának vezető témája, mert Orbán Viktor a frakcióülésen egy beszéden belül szedett össze ellenzékképeket, amelyeket most tesztelnek. Ha már meglenne a kampány fő témája, akkor az egész beszéd arról szólt volna, de biztosan lesz önkormányzati üzenet, ez a budapesti nyomor, a Blaha Lujza tér vagy Karácsony Gergely személye – mondta a szakember.

Az OTP-feljelentés is egy lejárató kampány része, amelynek nem lesz hosszún távú jogi következménye – mutatott rá. „Az biztos, hogy a Fidesznek a saját szavazókörében nincs szüksége Karácsony bemaszatolására, mert azt hiszik róla, hogy a patás ördög. Ez folytatódni fog, de azt nem tudom, elég-e ahhoz, hogy Karácsony Gergely elveszítse a főpolgármester-választást.”

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom