Se válasz a levelemre, se lista, se vakcina

Az előzményekről, a korábbi levelezésről itt olvashatnak. Ez pedig az újabb nyílt levél: 

Tisztelt Tiszti főorvos Asszony!

Kérem, ne hivatalnokként, hanem orvosdoktorként olvassa ezt levelet! Mert ön mindenek felett orvos, aki a gyógyítás szakértőjeként ismeri az erre vonatkozó kormányzati követelményeket. Ezek egyike február első napja óta a 80 évesnél idősebb regisztráltak vírus elleni beoltását rendeli el. Az ő nevüket tartalmazó, a háziorvosoknak eljuttatandó oltakoztatási listát „egy prioritást rend” szerint, „az oltandó idős ember dokumentált krónikus betegségeit is” figyelembe véve kell kialakítani, hogy „az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek” legyenek a lista elején.

Számomra megfejthetetlen rejtély, hogy az idei esztendő nyolcadik hetéig beszerzett 1 millió 99 ezer 240 adag EU-s vakcinából miért nem jutott nekem, ha 326 ezer 899 adag raktáron maradt.

Ha ebből a készletből 300 ezer 915 adag a további második oltások beadásához szükségeltetik is, 26 ezer 184 dózis szolgálhatja „az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek” oltakoztatását, akik közé a háziorvosom véleménye szerint magamat besorolhatom.

Amikor tudomásomra jutott, hogy a regisztrált 80 évesnél idősebb oltandó betegek listáját a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Adatvédelmi és Koordinációs Főosztály minden hét elején közli a háziorvosaikkal, még nem ismertem a fenti adatokat. Tudtam viszont, hogy a háziorvosom egészségi állapotom és krónikus betegségeim ismeretében, a Pfizer-vakcinával szándékozik engem beoltani, vagy beoltatni, valamint, hogy egy nálam fiatalabb, de ugyancsak 81 éves, és úgyszintén szívműtéttel operált ismerősömet a Pfizer-vakcina első adagjával a Honvéd Kórházban február 18-án oltották be.

Ezért fordultam február 19-én internetes levélben a fent említett listaadó állami adatvédelmi hivatalhoz, megkérdezvén, hogy sikeres volt-e a regisztrációm, és hogy a dokumentált krónikus betegségeim, valamint életkorom alapján, az első oltásra mikor számíthatok.

A február 22-én nekem címzett levélben az utóbbi kérdésre nem kaptam választ, noha megírtam, hogy 11 évvel korábbi szívműtétem óta naponta életmentő gyógyszerek sorának szedésére szorulok (véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, nitroglicerint tartalmazó pirula és tapasz, stb.), feltételezve, hogy a taj-számom ismeretében se nézhetnek utána, pontosabban: nincs idejük utánanézni dokumentált krónikus betegségeim mibenlétének.

Újabb két, február 23-ai és 25-ei levelemre semmilyen választ nem kaptam. Talán azért nem, mert nincs elég információjuk válaszolni az alapkérdésemre, azaz legalább megsaccolni a fertőzésveszély elhárítását-minimalizálását szolgáló oltakoztatásom tervezett napját vagy hetét.  

A másik kérdésem megválaszolására pedig nincs felhatalmazásuk, vagy/és/mert választ adni erre nem ők az illetékesek.

Ezért önnek is felteszem.

Az állami adatvédelmi hivatal a sikeres regisztráció ténye mellett, más, olyan adatomról aligha tájékoztathatja a háziorvosomat, amit ő nem ismer, hiszen a listákon szerepeltetett páciensei kiválasztásához szükséges egészségügyi adatok zömét csakis ő ismeri. A listák továbbításával megbízott Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Adatvédelmi és Koordinációs Főosztályon nem lehetnek annyian, hogy a 2 millió 460 ezer regisztrált (ez a február 25-ei, 10 óra 56 perckor rögzített hivatalos adat) közül az oltandó idős emberek krónikus betegségeit is megismerjék. A személyes taj-számok nyilván alkalmasak arra, hogy efelől az interneten tájékozódjanak, mivel azonban az idős emberek egészségügyi adattára (ezt a sajátom ismeretében gyanítom) kötetekre rúg, ezer orvos is kevés – ezek értékelése alapján – a beoltandók heti sorrendjét kialakítani. 

Orvosként ön egyetért-e azzal, hogy a háziorvosok az e hivataltól kapott sorrendben oltsák vagy oltassák be 80 évesnél idősebb betegeiket?

Ugye, nem!

Az e kérdésre adott válasza nemcsak az én vakcinálásom időpontjának meghatározása szempontjából fontos. 

Amiként az oltakoztatás csoportjai sorrendjének, akként a csoporttagok oltási sorrendjének helyes meghatározása az egyik legfontosabb feltétele a fertőzésfékező intézkedések sikerének.

A házorvosomtól tudom, hogy a hozzá eljuttatott első listán tizenhat nyolcvan évnél idősebb betegének neve szerepelt, közülük tízet neki volt dolga beoltani, hatukat pedig a Honvéd Kórházba irányítani. Az én nevem nem volt köztük, pedig engem – koromnak és egészség-állapotomnak megfelelően – a Pfizer-vakcinával beoltott Honvéd kórházi hatok közé sorolt volna. Hiányzott a nevem a február második, harmadik és negyedik hetében kapott listáról is. 

Március első hetének ötödik napján, pénteken, kézbesítette a postás nekem a Nemzeti Biztosítási Alapkezelő levelét.

Ön nyilván tudja, amivel én csak a nyomtatott szöveg apercipiálása közepette voltam kénytelen szembesülni: a Nemzeti Biztosítási Alapkezelő (NEAK) nem azonos a Nemzeti Biztosítási Alapkezelő Adatvédelmi és Koordinációs Főosztályával. Pedig a boríték felbontása előtt abban bizakodtam, hogy a nevezett főosztály alkalmazottja postai úton válaszolt a neki címzett, hozzá elektronikus úton február 23-án és 25-én eljuttatott leveleimre. Hogy okkal reméltem ezt, arra csak másnap jöttem rá, amikor már örökre lemondtam róla. A levél hátoldalának harmadik harmadába zsúfolt apró betűs adatvédelmi tájékoztató ugyanis arról (is) értesített, hogy amennyiben az általam igénybe vett védőoltást követően a közreműködő szerv a rólam szóló átvett adatot nem törli haladéktalanul, avagy nekem bármi más, a személyi adataim kezelésével összefüggő jogsérelmem keletkezik, a jogaim érvényesítése érdekében éppenséggel őhozzá, a velem levelező adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatok.

A NEAK minden koronavírus elleni védőoltást igénylőt – nekik a jelentkezésükért köszönetet mondva – a levélben arról tájékoztatott, hogy az oltási program új szakaszba lépett, hogy minden 60 év feletti regisztrált az oltást húsvétig kapja meg, s így ezzel hamarosan én is élhetek.

Maga a levél egyetlen szót sem fecsérelt az adatvédelemre, noha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő e-mail-címe (adatvedelem@neak.gov.hu) arra utal, hogy a számára ez a legelső feladat. A levelében nem említette, hogy az új szakaszába lépett oltási program húsvétjáig az oltás lehetőségével körülbelül, megközelítőleg, hozzávetőlegesen, vagy éppen pontosan mikor élhetek, csupán azzal a kéréssel zárta sorait, hogy éljek vele.

Tisztelt Tiszti főorvos Asszony, jelentem: erre törekszem.

A háziorvosom eme legutóbbi héten maga olthatta be kínai vakcinával hetven betegét, bár a kapott listán ennél több név szerepelt. Néhány 80 évesnél idősebb páciensének neve között ezúttal – és először – ott volt az enyém. De a háziorvosom meg én is erre a mostani, március 8-án, hétfőn kezdődött hétre (meg a raktárban tartalékolt Pfizer-vakcinák egy részének bevetésére) vártunk.

És részben igazunk volt. 

Kedden délelőtt egy 79 éves hölgyismerősömet oltották be a Honvéd Kórházban a Pfizer-vakcina első adagjával.

A háziorvosomat a délutáni rendelési ideje legelején sikerült elérnem telefonon.

Mielőtt megemlítettem volna neki a Honvéd kórházi esetet, némi szarkazmussal a hangjában árulta el nekem, hogy hawaii hete kezdődött, mert ezen a héten nem kell oltania.

– Miért nem? – értelmetlenkedtem.              

– Mert nincs mivel!

Kiderült, hogy ezen a héten – először február elseje óta – semmilyen oltóanyagot nem kapott.

– Kínait sem?

– Azt sem.

– Nem tudna időpontot kérni nekem a Honvéd Kórházban, ahol Pfizer-vakcinával oltanak?

– Tudni tudnék, de nem tehetem, mert erre a hétre listát sem kaptam. Először történt meg ez is február első hete óta.             

– De hiszen a múlt heti listán ott a nevem.

– Igen, itt van. Itt is marad. És én magam ennek alapján beolthatnám, ha lenne mivel. De nincs. A Honvéd kórházi beutaláshoz a nevének az eheti listán kellene szerepelnie.

– Állítólag a Honvéd Kórházban és más oltópontokon olyanokat is beoltottak, akiknek se beutalójuk nem volt, se sms-t nem kaptak, hogy jöjjenek, de a hétvégi káoszban megpróbálták elérni a lehetetlent és néhányuknak ez sikerült.

– Ügyeskedni lehet. Ön is megpróbálhatja. De ehhez nem adhatom a nevemet.                                   –

– Mit tehetünk?

– Mit tehetnénk; várjuk a jövő hetet.

Ez van, Müller doktornő; itt tehetetlenkedünk az új szakaszába lépett oltási program legelején, és nincs vakcina, meg lista sincs, csak várjuk a jövő hetet. 

Mit szól hozzá?

Üdvözlettel:

Aczél Gábor