Simor András: Matolcsy György érinthetetlen volt, Orbán Viktor védelme alatt állt

Nem volt szükség a Matolcsy-féle alapítványokra

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Simor András a parlamenti vizsgálóbizottságok munkáját is bírálta. Szerinte ezeknek a testületeknek a politikai és erkölcsi felelősség megállapítása a feladatuk, a jogi felelősség azonban a bíróságokra tartozik. Hiányolja ugyanakkor a valódi vitát, a határozott visszakérdezéseket és az ellentmondások számonkérését. Az amerikai kongresszusi vizsgálóbizottságok működését hozta példaként, ahol jóval keményebben szembesítik a meghallgatottakat a felmerülő kérdésekkel.

A volt jegybankelnök nem ért egyet azzal az érveléssel, hogy az MNB-alapítványok létrehozásával nem volt probléma, csak a pénzeket költötték el később rosszul. Emlékeztetett arra, hogy az ő elnöksége idején is létrehoztak egy alapítványt, a Pénziránytű Alapítványt, amelynek induló tőkéje mindössze másfél millió forint volt. A pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló szervezetet a jegybank mellett a Bankszövetség és a Diákhitel Központ is támogatta.

A Matolcsy-féle alapítványok esetében azonban nem volt szükség ilyen konstrukcióra, hiszen a jegybank a saját költségvetéséből is finanszírozhatta volna a kívánt célokat. Simor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 260 milliárd forintos alapítványi vagyonjuttatás idején több mint egy évig nem működött a jegybank felügyelőbizottsága. Szerinte az sem elfogadható magyarázat, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a testület tagjairól, hiszen a törvényt is módosíthatták volna, hogy a felügyelőbizottság az alapítványokat és a jegybanki leányvállalatokat is ellenőrizhesse.

Orbán Viktor védelme alatt állt Matolcsy

Simor András szerint a kormányzati felelősség sem kerülhető meg. Varga Mihály korábbi pénzügyminiszterként gondosabban is eljárhatott volna, hiszen a jegybank működésével kapcsolatos információkhoz hozzáférhetett. A büntetőjogi felelősség megállapítását azonban a szakértőkre és az igazságszolgáltatásra bízta.

A politikai háttérről viszont határozott véleményt fogalmazott meg. „Matolcsy György érinthetetlen volt. Érinthetetlen volt, mert a miniszterelnök korábban a jobb kezének titulálta” – mondta. Szerinte a kormányban, a parlamentben és a Fideszben senki nem mert szembefordulni a jegybank akkori vezetőjével, mert Orbán Viktor védelme alatt állt.

A volt jegybankelnök Matolcsy 2019 és 2025 közötti második ciklusát katasztrofálisnak nevezte a magyar gazdaság szempontjából. Példaként említette, hogy 2022-ben és 2023-ban Magyarországon összesen 34 százalékos infláció alakult ki, miközben az Európai Unió átlaga 16 százalék volt. Hozzátette, hogy Matolcsy tizenkét éves elnöksége alatt a jegybank létszáma 50 százalékkal, működési költségei pedig reálértéken több mint kétszeresükre emelkedtek.

2500 milliárdot vitt el a hibás monetáris politika

Simor szerint a legnagyobb veszteségek egyik forrása a jegybank kamatpolitikája volt. Az MNB hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket nyújtott, miközben a kereskedelmi bankok betétei után jóval magasabb kamatot fizetett. Amikor az infláció megugrott, a jegybanki alapkamatot egy időben 18 százalékra kellett emelni, így jelentős különbség keletkezett a bevételek és a kiadások között.

A volt jegybankelnök szerint 2020-ban már le kellett volna állítani az olcsó hitelezést, de 2021-ben, az inflációs cél fölé emelkedő pénzromlás ellenére is folytatták. Saját számításai szerint ez önmagában 2500 milliárd forintos veszteséget okozott, amely tovább növekedhet. A jegybank saját tőkéje eközben jelenleg mínusz 3500 milliárd forint.

A növekedési kötvényprogramot szintén problémásnak tartja. Az MNB többek között a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Opus, a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalt, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market, a Jellinek Dánielhez köthető Appeninn és a Jászai Gellért tulajdonában lévő Forrás Zrt. kötvényeit vásárolta meg. A közel száz érintett vállalat közül több mint huszonöt már nem felel meg az eredeti hitelminősítési követelményeknek.

Simor szerint mindez nem pusztán szakmai hibák következménye, hanem a gazdasági kapcsolatokon alapuló pénzosztásé is. „Nem oda ment a pénz a magyar gazdaságba, ahol a legjobban hasznosulni tudott, hanem odament a pénz, akik legközelebb álltak a döntéshozókhoz” – fogalmazott.

A székházfelújítás ügyében is jelentős túlárazásra hívta fel a figyelmet: a jegybank jelenleg 25 milliárd forint kártérítést követel a kivitelezőtől. A volt jegybankelnök szerint a jegybanki károk teljes feltárásához ezért nem elég az alapítványok és az ingatlanberuházások vizsgálata, a monetáris politikai döntések következményeit is meg kell érteni.