Sokkal tartozik a kormány a nyugdíjasoknak
Egy hónapja hallottuk a miniszterelnöktől, „A magyar ember fejében – szerintem helyesen – megszólal a vészcsengő azonnal, hogyha adósságról van szó." Érdekes. Úgy látszik, a kormánytagok jól bírják a vészcsengő szakadatlan berregését, ha saját állampolgáraiknak adósak. Közülük is a legvédtelenebbeknek: a kisnyugdíjasoknak. Akik év eleje óta hiteleznek az államnak, és az novemberig nem is hajlandó törleszteni.
Úgy kezdődött, hogy januárban 2,8 százalékos inflációra esküdtek, (közben mindenki tudta, hogy több lesz), ezért ennyivel emelték a nyugdíjakat. Ehhez képest, a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációja még hivatalosan is 4,3 százalék lett. A különbséggel az állam tartozik.
Ennek duplája az élelmiszerárak emelkedése. Aki vásárol, annak nem mondanak újat a KSH adatai: a sertéshús 11,5 százalékkal, a marha 7,3-mal, a felvágott és a zsír 16 százalékkal drágább. Az idényzöldség 17,5, a gyümölcs 45 százalékkal. Idén nem sokan főznek be baracklekvárt.
Aki tehát kisnyugdíjasként vagy kiskeresetűként, nagycsaládosként a pénze javát kénytelen ennivalóra költeni, (és nemigen vesz háztartási gépet, lakást, nyaralót, bútort), annál az állítólagos 4,3 százalék a többszörösére nő.
A szegények mentsvára, a zsíroskenyér és a krumpli sem megoldás: a zsír, a kenyér, a krumpli is alaposan megdrágult.
A rosszul számolt és a valóságos infláció közti különbözetet a nyugdíjasok csak novemberben kapják vissza. Az még egy negyedév. A kiskeresetűek meg soha.
Addig vigasztalódhatnak a magyarázatokkal. A Nemzeti Bank be nem vallaná, hogy a gyengén tartott forintnak is van köze a magas árakhoz.
A kormány pedig ártatlan képet vág, és sem a nyugdíjkorrekció előre hozására, sem áfacsökkentésre nem hajlandó. (Pedig a magasabb árból már eddig is több áfát kaszált.) Azt nyilatkozták: az áfa nem érdekes, az ő gazdaságpolitikájuk a jövedelemadó csökkentésére alapoz.
Az az apróság elkerülte a figyelmüket, hogy ez a nyugdíjakra, a szociális ellátásokra, a családi pótlékra nézve az ég egy világon semmit nem jelent.
Szegény kormány. Nem is tudom, hogyan tudnak aludni, ha még novemberig, ameddig a nyugdíjasok adósai maradnak, folyamatosan üvölt a fejükben az a bizonyos vészcsengő.
A kisnyugdíjasnak legfeljebb a gyomrában szól. Szóval, a kormány vállalta a nehezét.
