Sorosozva sértegette a távozó indexeseket az új főszerkesztő-helyettes

„Mikor tűz alatt van az ember, sokszor jobban teljesít, mint békés környezetben” – kezdte az Azonnali.hu Helyzet című podcastjában Balogh Ákos Gergely, az Index nemrég kinevezett főszerkesztő-helyettese, utalva arra, hogy a július végén felmondott indexes újságírók helyére igazolt munkatársakat komoly kritikák érik. A beszélgetést a Média1 szemlézte.

A főszerkesztő-helyettes azt mondta, fel is készítette erre új kollégáit: „mindenkinek elmondtam, hogy az első egy-két hétben egészen közeli ismerősöktől fog méltatlan kritikákat kapni, amikkel nem könnyű együtt élni. Úgy látom, egyelőre jól bírják a csapattagok.”

Balogh azt mondta, még „senkinek rá sem léptek a tyúkszemére”, de máris hullarablónak nevezik az új indexeseket. Szerinte ez nincs rendben, főleg azért, mert véleménye szerint, az Index esetében nincs hulla.

A hullarablózásra Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője azt mondta, ez szerinte is „nagyon erős kifejezés”, de „felvetődnek morális problémák, amikor az egykori indexesektől ilyen szakmai kiállást látunk”.

Balogh szerint, a távozók csak „játsszák a forradalmárt”, Urbán úgy véli, nem ízléses így beszélni róluk.

A Mérték munkatársa azt mondta, hogy sokan egzisztenciájukat tették kockára a felmondásukkal. Balogh erre úgy válaszolt, hogy tudomása szerint, többekkel „előnyös közös megegyezést kötöttek, és ezt követően játsszák a forradalmárt”. Urbán erre azt mondta Balogh Ákos Gergelynek, hogy nem ízléses olyan emberekkel kapcsolatban így megnyilvánulni, akik erre nem tudnak reagálni. 

Szóba került az is, hogy a távozó mintegy 90 munkatárs helyére egyelőre csak 30-at vettek fel az Indexhez. Balogh erre azt mondta, hogy ennek ellenére, továbbra is cél az Index piacvezető pozíciójának megtartása. Szerinte a minimum az, hogy egy év múlva – de akár már előbb is – ismét az index.hu lesz az „első számú magyar újság.”

Urbán szerint, az Index van annyira erős márka, hogy 600-700 ezer olvasót még a jelenlegi környezetben is meg tudjon tartani. Erről az alapról indul a munka az új stábbal, azt pedig a munkájuk minősége dönti majd el, hogy innen feljebb vagy lejjebb kúsznak a számaik.

A beszélgetésben szóba került, hogy Balogh Ákos Gergely korábban prominens fidelitasos volt, továbbá cége üzemeltette az orbanviktor.hu-t, illetve lapját, a mandiner.hu-t Tombor András (Fidesz-közeli üzletembernek) adta el, és a ma már egyértelműen kormánypárti Mandiner hetilapban vállalt szerepével nem tűnik garanciának arra, hogy az Index elkerülje a kormánypártivá válást.

Balogh erre azt mondta, „Az a cél, hogy az Index egy jó újság legyen. Annyit biztosan nem fogjuk emlegetni a függetlenséget, mint teszik azt sokan, miközben egyáltalán nem biztos, hogy minden oldalról függetlenek” – fogalmazott Balogh, aki úgy véli, hogy például a 444-en is van szubkulturális nyomás, ami befolyásolja az ott dolgozókat. A főszerkesztő-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy az Indexen „nem lesz politikai nyomás”. A politika befolyásával kapcsolatban, aztán később árnyaltabban fogalmazott, mindenesetre szerinte az új szerkesztőség „példátlanul sokszínű” lesz.

Azt mondta, hogy a 2017 előtti mandiner.hu-t – melynek alapítója volt – a jobboldalon is kritizálták, és a markánsan kormánypárti Mandiner hetilapban pedig már 2020 januárja óta nem vállal szerepet.

Balogh Ákos Gergely a távozó indexesek „casus bellijeként” emlegette az Azonnali.hu kisebbségi tulajdonosa, Gerényi Gábor által korábban bedobott, személyéről elnevezett koncepciót, amelynek belengetése vezetett el közvetett módon a teljes szerkesztőség távozásához.

Balogh azt mondta erről, hogy a régi szerkesztőség a távozásával „szinte kötelezővé tette, hogy a Gerényi-terv bizonyos elemei megvalósuljanak.”

Balogh azt még nem tudja, mely részek valósulhatnak meg a tervből, mert egyelőre stabilizálniuk kell az oldalt, de szavai szerint, várhatóan előbb-utóbb néhány elemet be fognak emelni a működésbe.

Urbán Ágnes azt mondta erről, hogy szerinte egy erős, egységes szerkesztőséghez „valószínűleg szükséges, hogy ne bétékhez kiszervezett kiszervezett rovatok és emberek dolgozzanak ott”, márpedig a Gerényi-terv legtöbbet kritizált eleme a munka kiszervezése volt külsős cégeknek.

Urbán szerint, egyértelmű, hogy egy ingyenesen működő portálnak a visszaeső hirdetési bevételek mellett, újra kell gondolnia a finanszírozását. Még akkor is, ha az Index körüli viták alatt, erről a témáról elkerült a fókusz.

Urbán azt mondta, érthető a volt indexesek felmondása azok után, hogy megjelentek a háttérben olyan személyek is mint Vaszily Miklós. (Vaszily korábban a Portfolio és az Index vezérigazgatója volt, később azonban az Origónál ő bocsátotta el a laptól Sáling Gergő főszerkesztőt, majd később az MTVA vezérigazgatója, azután az Echo TV vezetője lett, mostanában pedig a TV2 Csoport elnökeként és a Pesti TV alapítójaként ismert)

Balogh erre védelmébe vette Vaszily-t, mondván, amióta Vaszily eladta a Portfolio.hu-t, „folyamatosan a magyar média egyik top menedzsere, és az a sokszor dehonásztáló értelmezési keret, amelyben megjelenik, méltatlan és igazságtalan.”

Urbán viszont azt mondta erre, igaz ugyan, hogy egy „kiváló médiamenedzser, aki nagyon érti a digitális médiát, de nem lehet megfeledkezni arról a szerepéről, amit több magyar sajtótermék kormánypártivá változtatásánál vitt.

A Mérték munkatársa azt mondta a Helyzetnek, hogy amíg Balogh nem látja komplexen Vaszily szerepét, nem fogja megérteni sem a távozó indexeseket, sem azt, miért kap az új Index-szerkesztőség kemény kritikákat.

Balogh egyébként megjegyezte, számít politikai konfliktusokra.

„Politikai konfliktus és nyomás mindig van. Főleg, ha az ember fontos szereplő. A nyomás jöhet a kormánytól vagy a Soros-hálózattól, hol így, hol úgy… Az a fontos, hogy a másik fél érezze, hogy tudsz nemet mondani”.

Balogh ugyanakkor határozottan állította, hogy az Indexen nem lesz olyan sztori, amit ne hozhatnának le.

A teljes beszélgetés ITT hallgatható meg.