Suha György szerint lehet még valami az Orbán Áron-ügy hátterében

A vízumüzlet valódi lényege a közvetítői rendszer

Suha György szerint a „vízumbiznisz” önmagában nem magyar sajátosság, és a schengeni övezet vonzereje miatt régóta létező jelenség. A lényeg az, hogy a harmadik országbeli munkavállaló vagy tanuló számára a vízum az Európai Unióba való belépés egyik eszköze lehet. A rendszerben több szereplő dolgozik egymásra: a külföldi ügynöknek szüksége van egy schengeni partnerre, a magyar közvetítőnek pedig ismernie kell az államigazgatási eljárások működését és azok buktatóit.

A diplomata szerint a közvetítők több ponton is pénzhez juthatnak: fizethet maga a munkavállaló, fizethet a külföldi ügynök a magyar partnernek, illetve a leendő munkáltató is adhat közvetítői díjat a munkaerőért. A rendszer különösen akkor válhat átláthatatlanná, ha valaki valójában nem Magyarországon akar dolgozni, hanem az országot az uniós belépés egyik állomásának tekinti. Suha szerint ezért nem létezik egységes tarifa sem, a díjak ügyenként jelentősen eltérhetnek.

Suha szerint Orbán Áron nem volt sikeres ebben az üzletben

A műsorban szóba került az a korábbi tényfeltárás is, amely szerint egyes közvetítők Orbán Áronra, az akkori miniszterelnök testvérére hivatkoztak politikai kapcsolataik igazolására. Suha György ugyanakkor hangsúlyozta: a rendelkezésre álló információk alapján nem látja bizonyítottnak, hogy az Orbán Áron közvetítésével ezres vagy tízezres nagyságrendben érkeztek volna ázsiai munkavállalók Magyarországra. Szerinte inkább néhány konkrét esetről lehet beszélni.

A diplomata úgy látja, Orbán Áron vállalkozásai korábban sem bizonyultak különösebben sikeresnek, és ez szerinte arra is utalhat, hogy nem állt mögötte olyan közvetlen, legfelsőbb szintű politikai támogatás, amelyet a neve alapján sokan feltételeztek. „A miniszterelnök vezetékneve” ugyanakkor önmagában komoly bizalmi tényező lehetett egy külföldi ügyfél számára – mondta. Egy távoli országból érkező munkavállaló számára ugyanis meggyőző lehetett az az állítás, hogy a közvetítő kapcsolatban áll a miniszterelnök testvérével.

Suha szerint éppen ezért az ügy jelentősége nem feltétlenül abban rejlik, hogy Orbán Áron mennyi pénzt kereshetett vele. A konkrét összegről nem is tudott becslést adni. Sokkal fontosabbnak tartja azt a kérdést, hogy egy politikai családhoz való közelség jelenthetett-e előnyt az államigazgatási eljárásokban.

„Orbán Viktor hosszú távon nem alhat nyugodtan”

A diplomata szerint különösen érdekes, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal az ügyet a működésének korai szakaszában a kiemelten vizsgált ügyek közé emelte. Szerinte ennek lehet olyan információs oka, amelyről a közvélemény még nem tud. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy a választásnak kommunikációs jelentősége van, hiszen egy, a volt miniszterelnök családjához közvetlenül kapcsolódó ügy erős jelzés lehet az új hivatal működéséről.

Suha György szerint a hivatal elleni fideszes támadások is egy tudatos kommunikációs stratégia részét képezhetik. Úgy vélte, az intézmény lejáratásának egyik eszköze, hogy történelmi párhuzamot próbálnak teremteni egy korábbi, jogállamisággal összeegyeztethetetlen állami szervezet és a jelenlegi, törvény alapján létrehozott hivatal között. A diplomata szerint ezzel szemben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal legitim közjogi szervezet.

Suha úgy látja, az elszámoltatási folyamat már elindult, és szerinte annak valódi jelentőségét nem egyes ügyek különálló vizsgálata, hanem a folyamat egésze mutatja meg. Azt mondta, a korábbi, informális kapcsolatokra, családi befolyásra és politikai hálózatokra épülő működésnek véget kell vetni. Arra a kérdésre pedig, hogy Orbán Viktor mennyire lehet nyugodt, úgy válaszolt: a korábbi centralizált rendszerben a miniszterelnök döntési súlya megkérdőjelezhetetlen volt, és akkor is elég lehetett a neve egyes ügyekben, ha személyesen nem adott utasítást. „Azt gondolom, hogy Orbán Viktor hosszú távon nem alhat nyugodtan” – fogalmazott.