Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a balti országok számíthatnak a magyar légierőre
Magyarország megbízható szövetséges a NATO-ban, a balti országok számíthatnak a magyar légierőre – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a litvániai Siauliai melletti légibázison csütörtökön, amikor a magyar légierő négy JAS-39C Gripen vadászgépe a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében, a spanyol légierővel közösen átvette a lengyel és a román légierőtől a balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia légterének felügyeletét.
Magyarország elkötelezett a NATO-ban vállalt kötelezettségei iránt, hiszen 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor az ország védelmi költségvetése meghaladja a GDP 2 százalékát – közölte a honvédelmi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség a négy repülőgéppel és a hozzá tartozó mintegy 80 tagú személyzettel négy hónapon keresztül szolgál a baltikumi NATO-misszióban.
Ez azt jelenti, hogy a nemzeti haderő fejlesztése stabil lábakon állva, halad előre, illetve a NATO-ban vállalt kötelezettségeit maradéktalanul végrehajtja Magyarország – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a légierő jelenleg szolgálatot teljesítő 14 Gripen vadászgépéhez 2026-ban újabb négy Gripen csatlakozik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szövetségesei is stabil, megbízható partnernek tekintik Magyarországot, hiszen immár negyedik alkalommal bízta a három balti állam a légterének biztonságát a magyar légierőre – egy olyan kényes helyzetben, amikor történelmi okokból és az Oroszországgal közös határ miatt kifejezetten veszélyeztetett helyzetben érzik magukat.
Arról is szólt, hogy a küldetés egyben különleges lehetőséget nyújt a magyar légierő számára, hogy gyakorolhassa, fejlessze képességeit.
„A békéhez erő kell" – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki köszönetet mondott a lengyel és román partnereknek, illetve Litvániának, amely biztosítja a gépek működtetéséhez szükséges feltételeket.
A BAP keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A Magyar Légierő 2015, 2019 és 2022 után most negyedik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.
A magyar kontingens úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie, harckész állapotban.
A Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásáig, vagyis 2014-ig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszponton – a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison – állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Utóbbi bázison az olasz légierő váltotta az eddig szolgálatot teljesítő portugál vadászgépeket.
Az éles riasztásokat jellemzően olyan orosz gépek, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltják ki, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeznek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.
A legutóbbi alkalommal, amikor a magyar légierő látta el a balti légtér felügyeletét 2022 szeptembere és decembere között, a kontingens több mint 300 órát repült és több mint 60 TANGO, vagyis gyakorló, és közel 20 ALFA, azaz éles riadóra reagáltak a magyar pilóták által irányított Gripenek.
A delegációt Loreta Maskalioviené, a litván védelmi miniszter beszerzésekért és védelmi iparért felelős helyettese fogadta.
