Szijjártó odacsapott az ENSZ asztalára: Magyarország minden támadás ellenére békét akar
Szomszédos államként Magyarország továbbra is kiáll a mihamarabbi ukrajnai béke mellett, és minden bírálat és támadás ellenére, ekként fog tenni a jövőben is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén New Yorkban.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy olyan országot képvisel, amely a szomszédságban, a háború árnyékában él immár több mint ötszáz napja, s így rendkívül súlyos és közvetlen módon szembesül annak negatív következményeivel.
„A magyar emberek már idáig is nagy árat fizettek a háborúért, miközben azért semmilyen felelősséget nem viselnek" – mutatott rá.
„Egy szomszédos ország, egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek tagjai áldozatául esnek ennek a háborúnak, továbbra is a mielőbbi béke mellett szeretnék érvelni, noha értem, hogy ez nem áll teljesen összhangban a fősodorbeli állásponttal. És továbbra is így fogunk tenni, akkor is, ha az álláspontunkért bírálni és támadni fognak bennünket" – jelentette ki.
Szijjártó Péter az ukrajnai helyzettel foglalkozó ENSZ BT-ülésen leszögezte, hogy a fegyveres konfliktus megoldása nem a harctéren keresendő, hanem a tárgyalóasztalnál.
Ukrán kollégája felszólalását követően kiemelte: gyakorta hallani, hogy egyelőre nem adottak a körülmények a diplomáciai rendezésről szóló tárgyalások megkezdéséhez, azonban ezek a feltételek napról-napra egyre csak romlanak.
Minél tovább tart a háború és minél több fegyver érkezik, annál több ember hal meg, annál súlyosabbá válik a pusztítás – közölte.
„Azt szeretnénk, ha a nemzetközi közösség több békét szállítana a szomszédságunkba, mint fegyvert" – fogalmazott.
A miniszter figyelmeztetett, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a béke reményét is feladná. Ennek kapcsán pedig üdvözölt minden, béketeremtést célzó erőfeszítést, és emiatt méltatta a Vatikánt, Törökországot és az afrikai államokat.
Utóbbiak vonatkozásában az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára is kitért, mondván, hogy az ellátási zavarok nagyon könnyedén eredményezhetnek súlyos biztonsági kihívásokat, amelyek globális kihatásokkal is járhatnak, például újabb migrációs hullámok, és ezek nyomán a terrorveszély erősödése révén.
„Láthatjuk, hogy még egy biztonsági kihívással sem tudunk megbirkózni, akkor mégis hogyan tudnánk többel?" – tette fel a kérdést.
Végül kifejtette, hogy az utóbbi nyolcvan évben most van a legrosszabb állapotban a globális biztonság, „nyíltan és szégyentelenül" hivatkoznak egyes szereplők a nukleáris képességeikre, minden korábbinál magasabb a harmadik világháború kitörésének kockázata.
Úgy vélekedett, hogy a világ sebes léptekkel száguld az ismételt blokkosodás irányába, márpedig ezzel Közép-Európának nagyon rossz tapasztalatai vannak, minthogy a térség mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktuson.
„Amikor a civilizált kelet-nyugati együttműködés mellett érvelünk, (.) azért tesszük, mert ez a nemzeti érdekünk" – jelentette ki. „És minél tovább tart a háború, annál kisebb lesz az esély erre" – tette hozzá.
