Szijjártó Péter: a magyar családok megmenekültek egy drámai energiaár-emelkedéstől

Szijjártó Péter kijelentette: „rendkívül sikeres látogatáson vagyunk túl" , „a rezsicsökkentést meg tudtuk védeni". Utalt rá, ennek a találkozónak nagy tétje volt, hiszen az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Oroszországból származó energiahordozók vásárlására, és Magyarország – földrajzi adottságaiból fakadóan – muszáj, hogy vásároljon orosz kőolajat, földgázt, mert ha ezt nem teheti, alapvetően borul fel az energiaellátásának biztonsága.

Orbán Viktor elérte, hogy az amerikai kormány mentesítést adjon Magyarországnak az Oroszországból származó kőolaj és földgáz vásárlásakor – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a találkozón „semmifajta időtáv nem hangzott el, a miniszterelnök és az elnök kezet fogott arra, hogy mentességet kapunk", csak egy technikai kérdés, hogy ezt az illetékes amerikai kormányhivatal hogyan teszi szövegbe.

A miniszter azt mondta, hogy szankciós környezetben két-háromszoros energiaár-emelkedésre kellett volna készülniük a magyar családoknak, valamint a magyar gazdaság szereplőinek.

Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Magyarországnak cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására az Egyesült Államoktól az induló magyar-amerikai energetikai együttműködés részeként, úgy válaszolt: Magyarország egyre több forrásból, egyre több útvonalon vásárol energiahordozókat, mert egy útvonal vagy forrás függésproblémát jelenthet.

Az orosz mellett francia, holland és majd amerikai forrásból is vesznek gázt, utóbbi esetében egy 5 éves szerződésről, összesen 2 milliárd köbméterről, vagyis évi 400 millió köbméterről tárgyalnak.

„Ez hívjuk igazi energiabiztonságnak, nem lecseréljük egy forrásunkat valamilyen kényszer miatt, hanem a meglevő források mellett más forrásokat is szolgálatba állítunk" – mondta.

Kiemelte, ez történik a nukleáris energia szempontjából is: az új paksi atomerőmű egy nagy orosz-francia-német együttműködésben épül fel, és ez az építkezést fel tudta gyorsítani. Orbán Viktor ebben is megállapodott Donald Trumppal, mert eltörlik a paksi beruházást érintő szankciót, amely a Biden-kormány politikai bosszújából növeli a többletet, valamint az amerikai fűtőelemre. szükség van.

Szijjártó Pétert arról is szólt, hogy mivel „folyamatosak a beruházások ", nagy gyárak épülnek, a mesterséges intelligencia, a nagy adatközpontok újabb energiaforrásokat igényelnek, vizsgálják a kis teljesítményt, egy futballpályányi nagyságú, egy-egy város vagy a nagyobb telephely energiaellátását biztosítja a szomszédos országtechnológiai atomerőmű Magyarországon, és készen áll a jól működő energiaellátásban.

„Nincs döntés, hogy hány ilyen erőművet akarunk. Ha 5-6-ot akarunk telepíteni, akkor az tényleg 10 milliárd dolláros költséget jelentene, 10-12 ilyen erőmű akár 20 milliárd dollárt is jelenthet, ezért nem tudunk végleges összeget mondani" – foglalta össze.

A miniszter arra a kérdésre, honnan lenne forrás erre, úgy válaszolt: minden országnak kell beruháznia a saját energiaellátásába.

Az ország működtetéséhez szükséges energiára van szükség, ha nincs energia, akkor nincs gazdasági teljesítmény, nincs fűtés, meleg víz, de ha van energia, akkor van gazdasági teljesítmény, van gazdasági növekedés, vannak új gyárak, és ebből a gazdasági növekedésből fakadnak azok a források, amelyeket érdemes használni, hogy az ország energiaellátását biztosítsák – mondta.

Szijjártó Péter igennel felelt arra a kérdésre, hogy Magyarország nem egyszerre venne sok erőművet, hanem több ütemben, szükségletei és lehetőségei szerint vásárolna.

A miniszter a magyar kötelezettségvállalás összegére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Westinghouse-tól beszerzett fűtőelemek mintegy 100 millió dolláros szerződés keretében érkeznek Magyarországra, a használt fűtőelemek biztonságos tárolásához szükséges amerikai technológia mintegy 200 millió dollárba kerül.

Hozzátette, az új fűtőelemek 2028-tól, 2029-től érkeznek Magyarországra, moduláris reaktorok esetében pedig még egy ilyet is hosszabb időtávra kell kalkulálni.

A miniszter az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a magyar-amerikai csúcstalálkozón meggyőződhetett arról, hogy Donald Trumppal „mindenképpen továbbra is biztosított a béketeremtés, ameddig ő folytatja a békeerőfeszítéseket, addig van remény arra, hogy minél előbb béke lesz a közép-európai térségben".

Az amerikai elnök békecsúcsot fogalmazott, hogy amit Budapesten rendeznek, de arra, hogy ez mikor lesz, „egyenesen nem tudunk választ adni" – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter jelezte, még zajlik az előkészítési folyamat, a csúcstalálkozóra akkor kerül sor, ha annak lesz konkrét eredménye, „valamifajta olyan megállapodás, amely nyomán le lehet zárni a szomszédunkban immár három éve zajló háborút".

A miniszter egy felvetésre, hogy az ellenzéki sajtó szerint eddig túlzott Magyarország Oroszország felé fordulása, most pedig túlzott Amerika felé fordulása, úgy reagált: Magyarország miniszterelnöke egy olyan erős, becsületes, tisztelt vezető, aki egyszerre képes fenntartani a kapcsolatot a világ fontos vezetőinek hatalmával és országával.

„Európában ő egyedül van így, és Magyarországnak a nemzeti érdeke, hogy olyan miniszterelnöke legyen, aki a világon minden fontos vezetővel a kölcsönös tisztelet talaján állva beszélni tud, és eredményeket tud elérni" – fogalmazott Szijjártó Péter.