Sziklai Tamás: precedens értékű lesz a bírósági döntés a polgári engedetlenkedők ügyében
A Karinthy Frigyes Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok pere azért nagyon fontos, mert precedenst teremt a hasonló okokkal összefüggő munkáltatói intézkedések ügyében. Erről beszélt a Hírklikknek Sziklai Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a TASZ megbízott ügyvédje, aki a pedagógusokat képviseli. A keddi első tárgyaláson ugyan nem jött létre peren kívüli egyezség a felek között, de erre még továbbra is lehetőség van.
Kedden megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken annak a hat pedagógusnak a pere, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ polgári engedetlenségben való részvétel miatt még tavaly novemberben elbocsátott a budapesti gimnáziumból. A nyolc pedagógust Sziklai Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízott ügyvédje képviseli.
Az első tárgyaláson a bíró megkérdezte, van-e hajlandóság a felekben a peren kívüli megegyezésre. Ezt minden ilyen tárgyaláson megkérdezi a bíró?
Igen, a munkaügyi pereknél a tárgyalás elején az egyezség megkísérlése kötelező kör.
Ön előállt a tanárok ajánlatával, miszerint ha azonnali hatállyal visszaveszik őket korábbi pozíciójukba, kifizetnek nekik egymillió forint sérelemdíjat, és a Külső-Pesti Tankerületi Központ elnézést kér azoktól, akiket a polgári engedetlenség miatt hátrány ért, akkor elállnak a tárgyalástól. A tankerület vezetőjének jogi képviselője erre azt mondta, nincs felhatalmazása arra, hogy konkrét választ adjon, de továbbítja a feltételeket ügyfelének. A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium elbocsátott pedagógusai így viszont kérték a tárgyalás lefolytatását. Ez is egy ilyen kötelező bírósági formula?
Igen, ha nem zárul egyezséggel ez az egyeztetés. Egyrészt a felek nem kötelesek ilyenkor egyezséget kötni, másrészt a per közben bármikor, a későbbiekben, lehetőség van rá, hogy a két fél peren kívül megegyezzen. Ennek az elvi lehetősége adott.
Ön fontosnak tartja-e a per folytatását?
Igen, mindenképpen. Pontosan azért, hogy a bíróság reményeink szerint kimondja: a felmentések jogellenesek voltak. Éppen ezért kértük azt, hogy helyezzék vissza a tanárokat. Ezzel ugyanis egy egyezség keretein belül is elismerné a tankerület, hogy jogellenesek voltak a felmentések. Így viszont – miután a tanárok nem kérték a visszahelyezést –, mi azt várjuk, hogy a bíróság állapítsa meg a felmentések jogellenességét.
Polgári engedetlenség miatt különböző intézményekből 15 pedagógust bocsátottak el. Ebből a szempontból mennyire fontos ez az ügy?
Ez nyilván sok szempontból fontos ügy, ugyanis precedenst fog teremteni az ilyen jellegű, polgári engedetlenséggel kapcsolatos további munkáltatói intézkedésekkel összefüggésben. Ha itt mondjuk az a nem várt eset fordul elő, hogy a bíróság úgy dönt, jogszerű volt a tankerületek eljárása, akkor gyakorlatilag az összes többi engedetlenkedő tanárt is ez alapján jogszerűen ki lehet rúgni. Fordítva ugyanígy, ha azt állapítja meg a bíróság, hogy jogellenes volt a felmentés, akkor azzal gyakorlatilag a polgári engedetlenséget legitimálja.
Feltéve, de meg nem engedve, hogy a bíróság kimondja, jogszerű volt a felmentés, és a tankerületnek ad igazat, akkor az azt jelenti, hogy gyakorlatilag az összes többi polgári engedetlenkedésben részt vevő tanárt is ki kell rúgni?
Ez egy lehetőség a munkáltató számára, amivel vagy él, vagy nem. Persze, ha nem él ezzel mindenki esetében, akkor én meg hivatkozhatom arra, hogy az egyenlő bánásmód elve sérül.
