Sztrájk: elszánt pedagógusok, támogató szülők, fenyegetőző tankerületek 

Arról, hogy mennyire készek is a pedagógusok a sztrájkra, betekintést kaptunk Bittnerné Tóth Krisztinától, a PSZ Baranya megyei szervezetének elnökétől. Elmondta, a megyében egyelőre 8-900 pedagógus jelezte, hogy részt kíván venni a sztrájkban. „Gőzerővel beleálltak a kollégák, még olyan helyeken is, ahol egyszerűen nem tudják beszüntetni a munkát. Ők azt mondták, mivel a sztrájk időtartama a törvényben nincs meghatározva, ők a nagyszünetben sztrájkolnak. Beszállnak, kiszállnak.” A Covid miatt ugyanis olyan őrületesen sok órájuk elmaradt, hogy az évet nem tudják lezárni, ezért nem tudnak vállalni egy egész napot arra, hogy ne tanítsanak, de ki akarják fejezni a nemtetszésüket, ha másképp nem, akkor ilyen módon. Olyan pedagógusok is vannak, akik azt mondták, hogy három napig sztrájkolnak, hiszen az iskolában összesen vagy hat gyerek lesz csak, mert a szülők annyira partnerek a sztrájkban. A szörnyű, hogy még mindig vita van arról, hogy a sztrájkolóktól arra a napra elvonhatják-e a tb-jüket. A PSZ megyei elnöke azt javasolta a kollégáknak, senki ne vállaljon egy teljes napi sztrájkot, csak napi öt-hat órát, mert az még a megadott 6,4 óra alatt van, és, ha annál kevesebbet sztrájkol, akkor semmiképp nem vonhatják meg tőle a tb-t. Mivel a gyógypedagógusoknak teljesen megkötötték a kezét, hiszen az SNI-s gyerekeket el kell látni, ők nem tudnak mást csinálni, minthogy a lyukas- és az adminisztrációs óráikban sztrájkolnak majd. 

Hihetetlenül sok variáció van. Viszont elképesztően máshogy értelmezik a jogszabályokat a tankerületeknél. Összevissza vagdalkoznak, sőt, elég durva fenyegetések és blődségek is elhangzanak a részükről. Volt olyan, amelyik kitalálta, hogy a sztrájkban résztvevőknek kötelező 8-tól 4-ig sztrájkolni, mert vagy nem dolgozik egész nap, vagy dolgozik. Volt olyan igazgató, akiről tudták, hogy sztrájkpárti, és megfenyegették, hogy az állásával játszik, ha közreműködik a sztrájkban. Persze, mindez csak szóban hangzik el, írásban csupán felhívják a figyelmet a 36/2022. (II. 11.) Korm. rendeletre, és a törvényességi keretekre. Bittnerné Tóth Krisztina úgy látja, kollégái nagyon elszántak, ahogy sokan a polgári engedetlenségi mozgalomba is beszálltak.

Annyira elkeseredettek, hogy már nincs mit veszteniük. A szülők nagy számban támogatják őket, és vannak olyan önkormányzatok is, amelyek a sztrájk idejére átvállalják a pedagógusok bérét.

A március 16-i, korlátlan időre meghirdetett pedagógussztrájkot bármikor készek felfüggeszteni a szakszervezetek, illetve el sem kezdeni, ha kézhez kapnak egy olyan megállapodást, amelyben a kormány lépésről lépésre leírja, miként valósítja meg a pedagógusok bérrendezését, a pedagógusok és a gyerekek, valamint az oktatásban dolgozók terheinek csökkentését.

Egyébként a Pedagógusok Szakszervezetéhez és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez, a sztrájkot szervező érdekképviseletekhez tömegesen érkeznek visszajelzések arról, hogy a tankerületi központok igazgatói értekezleten utasítják az igazgatókat jogellenes intézkedésekre, valamint olyan utasítások kiadására, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók érzékelhető sztrájkot tudjanak szervezni a munkahelyeken. Teszik ezt úgy, hogy a felelősséget az igazgatókra hárítják.

Ezért a PSZ és a PDSZ közleményben követelte, hogy hagyjanak fel a március 16-án kezdődő sztrájk ellehetetlenítésével és a munkavállalók megfélemlítésével. Mint írják, a jogellenes intézkedésekre történő utasítások országszerte azonosak, így nyilvánvaló, hogy központi, kormányzati akaratot valósítanak meg. Közleményük szerint „a kormány kezdettől fogva nagy erőkkel azon dolgozik, hogy a sztrájkot megakadályozza, ahelyett, hogy ugyanilyen figyelmet és energiát fordítana a közoktatásban dolgozók – egyébként általuk is jogosnak tartott – követeléseinek teljesítésére.”

Felhívják a figyelmet arra, hogy a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás – erről jogerős bírósági végzés is rendelkezett – semmiféle határidőt nem tartalmaz, így a munkáltató nem írhat elő határidőt a sztrájkban várható résztvevők névsorának leadásáról. A sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, és bármikor ki is lehet abból lépni. A sztrájktörvény szerint bérlevonás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre lehetséges, és nem automatikusan az egész munkanapra, ahogy azt a tankerületi központok jogellenesen állítják. Jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért is, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért (adminisztráció, szülőkkel, tanulókkal kapcsolattartás, felkészülés, dolgozatjavítás), tehát jogellenes kijelenteni, hogy amikor a munkavállaló sztrájkol, az egész napra nem jár bér.

Azt pedig, hogy a munkavállaló mettől meddig vesz részt a sztrájkban, ugyancsak a sztrájkoló határozza meg. A sztrájk alatt a munkahelyen kell tartózkodni, de a 326/2013-as végrehajtási rendelet alapján az intézményvezető nem írhatja elő, hogy a sztrájkolók büntetésből akkor is az intézményben tartózkodjanak, amikor nem ott ellátandó feladatot végeznek, hanem például tanórára, foglalkozásra készülnek fel, dolgozatot javítanak vagy az elektronikus naplóban végeznek adminisztrációt.

Az igazgató köteles együttműködni a sztrájkbizottsággal, következésképpen jogsértést követ el, ha nem a sztrájkbizottsággal egyeztetve jár el a sztrájk szervezésével összefüggő tájékoztatásnál és adatközléskor. A szülőket pedig a sztrájkbizottság, a pedagógus, az osztályfőnök is tájékoztathatja – ezt nekik megtiltani jogszerűen nem lehet, ha a tájékoztatás nem az intézmény nevében történik. Az SNI-s gyerekekkel foglalkozók is sztrájkolhatnak, ha a gyerekeket a szülők nem viszik be az intézménybe. Egyébiránt a velük foglalkozó munkavállalók sztrájkjogának korlátozása különösen súlyos, ami szemléletesen jelzi, hogy minden létező jogorvoslati lehetőséget ki kell használni a sztrájkjog biztosítása érdekében.

Valótlan az a tankerületi állítás is, hogy a pedagógusnak minden egyes nap nyolc óra munkaideje van. A pedagógusok munkaidejének húsz százaléka kötetlen munkaidő, amelynek beosztásáról saját maga rendelkezik. De nem felel meg a jogszabálynak az a furcsa módon egységes tankerületi értelmezés sem, amely a megtartandó tanórák ötven százalékát nem a tanulók, hanem a pedagógusok tanóráira akarja érvényesíteni. A sztrájkoló tanóráinak megtartására csak akkor lehet sztrájkban résztvevőt beosztani, ha nincs más, akit be lehetne küldeni a tanórára. Nem szükséges, hogy a helyettesítő az adott szakos tanár legyen, hiszen helyettesítés esetén máskor sem tud az iskola erről gondoskodni. Vannak olyan intézmények, ahol bizonyos tantárgyak tanítására évek óta nem találnak szaktanárt.

A tanév rendjét miniszteri rendelet szabályozza. E rendelet ugyan meghatároz tanítási napokat, ám a jogszabályi hierarchiában egy magasabb szintű jogszabály, a köznevelési törvény szerint csak akkor kell pótolni a kiesett órákat, ha enélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges. Ha az intézményvezető úgy dönt, hogy a tanítási órákat pótolni kell, a később megtartott pluszórákat a Munka törvénykönyve rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályai szerint ki kell fizetni, egy órára az óradíj 150 százalékával (illetmény+50 százalék bérpótlék).

Nincs alapja annak a vezetői intézkedésnek sem, hogy minden munkanapon legalább három órát mindenképpen kötelező megtartani, különben azt a napot pótolni kell. A tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 2. § (4) bekezdése szerint: „A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról. Nem felel meg a hatályos jogszabálynak a kieső tanórák tanév utáni pótlásával történő fenyegetőzés sem.”

A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a munkáltatók azonnal hagyjanak fel a sztrájk szervezésével és a sztrájkjog gyakorlását korlátozó, a munkavállalókat elbizonytalanító, megfélemlítő intézkedéseikkel! Követelik azt is, hogy a korábban jogellenesen levont illetményeket fizessék ki a pedagógusoknak, és intézkedjenek a biztosítási jogviszonyuk helyreállításáról.

A két szakszervezet tovább szervezi sztrájkot, kéri az oktatásban dolgozókat, éljenek alkotmányos jogukkal. A szülőket arra kérik, hogy március 16-án, 17-én és 18-án ne vigyék iskolába a gyermekeket, de gyermekfelügyelet lesz, ahol szükséges. A civil szervezeteknek és a diákoknak pedig köszönik, hogy kiállnak az oktatásban dolgozók jogos követelései mellett.

Azt, hogy a szülők mennyire kiállnak a pedagógusok mellett, mutatja többek közt a Szülői Hang Közösség. „Nincs jövő és béke minőségi oktatás nélkül; nincs minőségi oktatás megbecsült pedagógus és szülői felelősség nélkül” címmel közzétett egy támogató nyilatkozatot. Ebben azt írják: „gyökeres változásra van szükség a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülése terén, egyúttal szakmai válaszokat kell adni oktatási rendszerünk súlyos válságára. A bajok maguktól nem oldódnak meg, a kormányzat évek óta elutasítja a szakmai párbeszédet, ezért nem maradt más eszköz, mint a pedagógussztrájk, melynek támogatásával a minőségi közoktatásért és ezáltal gyermekeink jövőjéért és a békéért is kiállunk. Ahol sztrájk van, ott lehetőség szerint ne vigyük iskolába, óvodába a gyermeket.”

Azt is írják: „támogatásunkat akár egy nyilvános támogató nyilatkozattal is megerősíthetjük, de más kreatív formákat is kereshetünk. Megköszönjük, ha a szülői tiltakozásról értesítik közösségünket (info@szuloihang.hu). Fogjunk össze, segítsünk szülőtársainknak is!

Sajnos előfordulhat, hogy a pedagógusok mellett a szülők is megfélemlítésnek lesznek kitéve a sztrájk támogatása miatt, különösen, ha aktívan részt vállalva, otthon tartják a gyermeküket. Tudnunk kell, hogy a sztrájk alaptörvényben rögzített jog, a sztrájkban való részvétel legitim és indokolt, a sztrájkot támogató pedagógust vagy szülőt nem érheti diszkrimináció. Ha jogsértést tapasztalnak, jelentsék a helyi sztrájkbizottságnak, vagy valamelyik pedagógus szakszervezetnek. A részvételhez felelősségvállalás és elköteleződés szükséges. „Amikor hosszú távon gondolkodunk és magunk is kiállunk a minőségi közoktatásért, amikor vállaljuk a részvételt, akkor gyerekeink érdekeit képviseljük. A minőségi közoktatás közös nemzeti ügyünk, ezért fogjunk össze és tegyünk gyermekeink jövője és békéje érdekében!” – írja a Szülői Hang Közösség

Egyébként március 16-ára a TanárBlog „Fogadóóra” címmel élő műsorfolyamot tart a YouTube-on 8.20 perctől egészen délután 15.00 óráig. Az időt érdekes beszélgetésekkel, érdekes emberekkel, jó témákkal akarják kitölteni. Arról például, hogy miként jutottunk idáig, mi volt az oktatási rendszerek története a rendszerváltástól napjainkig, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter beszél majd. Kende Ágnes szociológus és Varga Júlia közgazdász, kandidátus arról ejt szót, mi lenne az iskola szerepe a társadalomban, és mi az, hogy tudásalapú társadalom? Etikaórát Lannert Judit oktatáskutató és Németh Szilvia oktatáskutató tart majd, de meghallgathatják Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és vezetője, Horn György az AKG szakmai vezetője, Arató László gimnáziumi tanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Nahalka István, egyetemi oktató, oktatáskutató előadását is.