Baj van az Alföldön, takarmányozás helyett eltüzelik a kukoricát
A kánikulai nyárban a gyapottok-bagolylepke hatalmas népessége szaporodott el az Alföldön. A kártevők hernyói megtámadtak minden szántóföldi kultúrát. Különösen súlyos károkat okoztak a kukoricában. A megrágott csővégeken másodlagos fertőzésként megtelepedtek a gombák, amelyek emberi és állati egészségre veszélyes toxinokkal tették ehetetlenné.
– Tudomásunk szerint a feldolgozó üzemek sem vásárolják meg a toxinos kukoricát. Például az etanol gyártás során keletkezett melléktermékeket takarmányozásra használják, de a fertőzött szemek maradványait tilos az állatokkal megetetni. A toxinos kukoricát erőműveknek próbálják értékesíteni a gazdák – vázolta a körülményeket a baon.hu-nak Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.
A tüzelőnek való kukoricáért tonnánként néhány tízezer forintot kapnak a termesztők. Ez a bevétel jóval elmarad annál, amit az egészséges szemekért a piacon fizetnek. Jelenleg 68-70 ezer forintot adnak érte a felvásárlók. Akik a korai hibrideket termesztették többnyire piacképest terményt tudnak felkínálni. A molyrágást és a gombás fertőzést ugyanis elkerülték a legkorábban csövesedő növények.
– A korai kukoricák már jócskán csövesedtek, amikor a bagolylepke rajzás kezdődött. A kártevők úgymond, már öregnek találták a szemeket, ezért főleg a kései, még gyenge kukoricát támadták. A kukorica koraisága azért is előnyös a vidékünkön, mert a korábbi vetésűek a száraz nyarakon többet adnak a később vetett hibrideknél. Az utóbbiak virágzása idén is a legnagyobb hőség idejére eset, ezért gyatra volt a termésük kötödése. Összességében a térségben hektáronként 3-5 tonna körül alakultak az átlaghozamok. Fele annak, ami kedvező időjárási viszonyok között teremhetne, de szárítani nem kell, szeptember elején 11-12 százalék nedvességtartalmat mértek a szemekben – mondta az alelnök.
A Homokhátságon nagyjából szeptember második felében egyszerre ér véget a kukorica és a napraforgó betakarítása. Az utóbbi termény jelentős részét szintén elvitte az aszály, a hőség. Többnyire 1-2 tonna szemet adnak a táblák hektáronként. Ugyanakkor, kevés helyen, de szembeötlően magasabb hozamokat is produkáltak a szántók ugyanazon tájegységben. Az eltérések helyenként a vízmegtartó technológia, a talajok kiszáradását késleltető növényállomány kihasználásával magyarázható. Terjed a módszer, mert láthatóak a jobb eredmények. Példaként említhető néhol a hektáronkénti 3 tonna napraforgó. Pesti Gábor kukoricásában tesztelte a vízvisszatartó megoldást, azon a tábláján egy hektárra vetítve 6 tonna lett a hozam az extrém időjárásban is.
