Tarjányi Péter: csúsztatás, hogy most rosszabb a migránshelyzet, mint 2015-ben volt

Orbán Viktor a visegrádi országok és Egyiptom keddi budapesti csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy most sokkal rosszabb a migrációs helyzet, mint 2015-ben volt. Valóban az?

Ez egy klasszikus csúsztatás. Ha a közép-afrikai térséget nézzük, ahol az elmúlt években nagyon komoly természeti csapások voltak, ivóvízhiány van, és onnan nagyon, nagyon sokan szeretnének az észak-afrikai térségbe eljutni, Észak-Afrikából az embercsempészek pedig továbbra is szeretnék ezeket az embereket Európába átjuttatni víziúton, hajóval, akkor ez az állítás lehet igaz. De az, hogy fenyegetésként olyan méretű migrációs veszély állna fenn Magyarországgal, vagy bármelyik visegrádi országgal szemben az elkövetkező egy-másfél évben, mint ami 2015-ben, 2016-ban volt, biztos, hogy nincs így.

Miért?

Egyszerűen azért, mert az afgán-térség destabilizációja tulajdonképpen nem indított el olyan szintű menekülthullámot, mint amilyen 2015-ben, 2016-ban volt. Egyébként az elmúlt másfél-két évben volt mozgás az afganisztáni térségben, sokan elhagyták Afganisztánt, de ennek az egy-másfél millió embernek a 95 százaléka Iránban, Pakisztánban maradt, nem mentek tovább. Ha a miniszterelnök arra céloz, hogy van-e migránshelyzet például az észak-afrikai térségben, akkor azt kell mondjam, a természeti csapások, a nagyon rossz biztonságpolitikai helyzet, és számtalan egyéb ok miatt abban a térségben van. De ez egyáltalán nem a V4-ek, vagy Magyarország felé mutat. Elsősorban Olaszország az, ami ezzel a fajta menekült-, illetve embercsempész iránnyal napi szinten találkozik. Ezért mondom, hogy klasszikus csúsztatás a miniszterelnök oldaláról, hogy rosszabb a helyzet, mint 2015-ben volt.

Orbán azt mondja, hogy a migránsáradattal az Európai Unió csak akkor tud megbirkózni, ha vannak külső szövetségesei, és Egyiptom az egyik leginkább kézenfekvő szövetséges, kulcsország…

Ha az Európai Unió oldaláról nézzük, akkor a migráció- és menekültkérdés különösen Franciaország és Németország tekintetében komoly probléma. Ebben egyetértek a miniszterelnökkel. Ha nem a Visegrádi 4-ekről, és nem Magyarországról beszél elsősorban, akkor azt mondom, hogy ez az állítás igaz.

A kormányfő az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel közösen tartott mai sajtónyilatkozatában kiemelte: „csak a legnagyobb elismeréssel tudunk szólni arról, hogy 2016 óta migránsokat szállító hajó nem tudott kifutni egyiptomi területről, ami nagy hozzájárulás a mi és egész Európa biztonságához”. Az EU-nak mennyire szövetségese e téren Egyiptom?

Egyiptom az „Arab tavasz” után egy elég viharos belpolitikai léten van túl, és valamennyire stabilizálódott. Azt kell megértenünk, hogy Egyiptomban megközelítőleg 90 millió ember él, és az átlagéletkor a 30 év környékén mozog. Rengeteg fiatal van. Egyébként a Nílus völgye, és a Nílus, mint vízi útvonal abszolút vezeti a menekültáradatot. Ilyen szempontból a térségben vannak mozgások, és Egyiptom – szemben Líbiával – nagyon komolyan szembement ezzel a fajta migrációs hullámmal. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból Egyiptom ténylegesen jobban együttműködő partnere az Európai Unónak, mint adott esetben Líbia. Ez utóbbit azért említem, mert ott polgárháború van, szembe állnak a felek, de ennek ellenére, abban mind a két fél egyetértett, hogy az embercsempészeti tevékenységnek a líbiai politikában helye van. Ilyen szempontból a szervezett bűnözés abszolút jelen van Líbiában, míg Egyiptomban ez egyáltalán nincs így. Ebben igazat mondott Orbán Viktor.  

Tulajdonképpen most mi célból vette elő újra a migránskártyát?

Próbált az elmúlt hónapokban erre hivatkozni, de hangsúlyozom, azért az emberek látják, hogy a mostani helyzet mégsem olyan, mint 2015-ben, 2016-ban volt. Törökország az Angela Merkel által összehozott megállapodásoknak megfelelően, rengeteg pénzt kap, és ennek fejében a térségben egy nagyon komoly lassító tényező. A szíriai menekültáradatot is egészen jól kezelték, és egy fal építésével felkészültek arra is, hogyha Afganisztánból érkeznének menekültek. Ezért azt gondolom, hogy a törökök ilyen szempontból abszolút együttműködő partnerei az EU-nak, hozzátéve, hogy rendszeresen megzsarolják további pénzekért az uniót, de most nem ez a kérdés. Én azt látom, hogy a Fidesz próbálja ugyan elővenni ezt a fajta menekültkártyát, de aki a napi eseményekben egyszerűen csak laikusként valamilyen szinten látja, hogy mi történik a világban, pontosan tudja, nincs az a helyzet, ami ’15-ben, ’16-ban volt.

A közmédia szokásához híven, szereti megtámogatni a miniszterelnököt. A Magyar Nemzet például az írja, „Jelentősen emelkedett a migrációs nyomás Európában”, és kigyűjtötte, hogy október 12-én és 13-án a rendőrök Magyarországon összesen 25, magát szír állampolgárnak nevezett migránst fogtak el, akiket embercsempészek szállítottak. Ez a szám sok? Több, mint általában lenni szokott?

Azt gondolom, hogy ez a szám nem sok, az elmúlt időszakban is voltak nagyobb mozgások. De viszonyítási alapként értsük meg: 2015-ben néhány hónap alatt megközelítőleg 350-380 ezer ember vonult át Magyarországon. Volt olyan nap, amikor 9-10 ezer ember érkezett. Ha ezeket az adatokat szembeállítjuk az éves szinten 10-15 ezres számmal, akkor össze se lehet hasonlítani a két helyzetet egymással. Egyáltalán nem.