Több, mint 5000 szobát tud fűteni a szociális napelempark hálózata

2020-ban még hazai forrásból épült fel az első szociális napelempark Tiszabőn, ahol a Felzárkózó települések program számos kezdeményezése indult el. A program az ország 300 legszegényebb településének felzárkóztatását tűzte ki célul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat módszertana alapján. Az érintett településeken voltak ugyan különbségek, de nagyon sok hasonlóságot fedeztek fel, ezek között a legszembetűnőbb pedig az energia- és a fűtésszegénység volt – mondta Moravcsik László, a felzárkózás energetikai programjának szakmai vezetője. 

A fűtésszegénység azt jelenti, hogy nagyon sok szegény család azzal fűt, ami a keze-ügyébe kerül. Helyzete miatt nem foglalkozik azzal, hogy a fűtőanyaga káros lehet a környezetre és persze a saját egészségére is, rossz minőségű vaskályhákban gyakorlatilag szemetet, műanyag palackot, rongyokat is égettek el. De még így is nagyon sok gyerek úgy feküdt le, hogy nem volt fűtés a szobában, ahol aludt. Ennek a helyzetnek a megoldására találták ki a szociális napelemparkot, ami egy megújuló energián alapuló támogatási rendszert tesz lehetővé – magyarázta.

Moravcsik László elmondta, hogy ehhez felépítettek Tiszabő mellett egy egyhektáros területen elhelyezkedő napelemparkot. Ez egy 330 kWp-es naperőmű, aminek teljesítményét betáplálják az áramhálózatba, eladják az áramtőzsdén, a bevételt félreteszik és az így összegyűjtött pénzt a fűtési szezon indulásakor elosztják a pályázatot nyert mintegy 70, 0-3 éves korú gyermeket nevelő, rászoruló család között. Nem pénzt kapnak támogatásként, hanem a háztartásoknak abban a szobájában, ahol a gyerek, vagy gyerekek alszanak, elektromos fűtést biztosítanak. Skandináv vagy norvég panelnek hívják azokat a kisberuházást igénylő elektromos fűtőtesteket, amikből egy-egy kerül a családokhoz bérbe, a fűtési szezon idejére. Ehhez biztosítják azokat a berendezéseket is, amelyek a fűtőpanel biztonságos működéséhez szükségesek, illetve kapnak hozzá egy előre fizetős órát, amit minden hónapban a szociális munkások töltenek fel a fűtőtest fogyasztásának fedezetére. A szezon végén a készüléket visszaadják a családok, de a következő fűtési szezon előtt újra pályázhatnak rá.  

Tasi Kriszta, a tiszabői program vezetője elmondta, nemcsak a 0-3 éves korú gyerekeket nevelő családok kerültek be a fűtési támogatásba, hanem egyedi méltányosság alapján daganatos beteget ápoló, vagy asztmás gyereket, illetve idős embert gondozó háztartások is. Az is feltétel volt, hogy legalább egy fűthető szoba legyen a házban. Nyilván sokkal több az igény, mint amennyi támogatást tudnak adni, hiszen mintegy 400 család él a településen, s 150-ben nevelnek kisgyermeket. Ezért a kiválasztási rendszerben a szociális munkások mellett részt vesz a védőnő, az általános iskola, a Tanoda, és a Gyerekház szakembere is. 

Voltak kisebb konfliktusok az elején – mesélte a programvezető. „Előfordult az is, hogy az egyik család eladta a fűtőpanelt, de sikerült elrendeznünk a dolgot. Volt olyan is, amikor olyan család is pályázott, ahol kiépített központi fűtésrendszer volt, természetesen ők nem kaptak fűtési támogatást. De mivel a falu előtt, tisztán és átláthatóan, nyíltan zajlanak a kiválasztási folyamatok, igyekszünk mindent átbeszélni, és mivel mindenki ismer mindenkit ezért könnyebbé vált a kisebb konfliktusok kezelése is. Volt olyan anyuka, aki, amikor a fűtőtestet vittük, azt mondta, hogy ne oda vigyük, hanem a szomszédba, mert a néni sokkal jobban rászorul, és lemondott a fűtési támogatásáról a szomszéd néni javára” – sorolta Tasi Kriszta. Majd hozzátette, az elmúlt évben volt 30 tüzelős kályhájuk, amelyekhez mintegy 80 napelemes fűtést tudtak biztosítani. Ettől az évtől pedig már követik a fogyasztásokat is, így minden hónapban felírják, mennyit mutat a mérőóra, és aszerint gondolkodnak együtt a családokkal arról, hogyan legyen elég az a fűtéstámogatás, amit kapni tudnak. 

Moravcsik László szerint az energia-áremelkedés talán egyetlen „nyertese” lett a naperőműprogram, mert azzal, hogy az energia- és tőzsdeárak megemelkedtek, nőtt a szociális napelempark bevétele és így több támogatás jutott a családoknak. Amikor elindult az „energiabomba”, még több családot tudtak támogatni.

„Van, amikor krízis helyzetben kell segítenünk. Ilyen volt most sajnos, hogy karácsony előtt egy 34 éves anyuka egyik napról a másikra meghalt, és négy kisgyermek maradt utána. Egyértelmű volt, hogy a temetési költségek mellett az édesapa nem fogja tudni a fűtést és minden mást is kifizetni. A krízis helyzetek ilyenkor felülírják a szabályrendszereinket” – idézte fel Tasi Kriszta. 

Úgy tűnik, hogy jól működik a rendszer, és a kormányrendelet alapján, mind a 300 legszegényebb magyarországi településen lesznek olyan házak, ahol a fűtést ebben a formában juttatják majd el a családokhoz. Ehhez első lépésként arra van szükség, hogy a Felzárkózó települések programban közreműködő karitatív szervezet jelen legyen már a településeken és együttműködjenek azokkal a szociális munkásokkal, akik a helyszíneken dolgoznak és már ismerik az ott élő családokat. Moravcsik László azt is elmondta, hogy nagyon ritka az olyan projekt, amely 25-30 éven keresztül fenntartható, de ez most egy olyan beruházás, ami minimum ennyi ideig fog termelni. A tervek szerint 40 naperőmű fog uniós pénzből csatasorba állni, és együtt alkotnak majd egy olyan 25 ezer kWp-et termelő rendszert, amelynek bevételéből fűtési támogatás lesz, mind a 300 településen pályázatot nyert családok egy-egy szobáját fogják fűteni.