Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a független sajtó
Az eredeti tervek szerint kedden szavazott volna az országgyűlés az átláthatóságinak nevezett törvényről, de a döntést kurta-furcsa módon elnapolták. A halasztásra állítólag belső viták miatt volt szükség. Csakhogy az átláthatóságinak mondott törvényjavaslat aktuális szövege szerint a kormánymédia több pénzt kapott külföldről, mint a függetlenek.
A jogszabály célkeresztjében egyértelműen ott van a sajtónak az a része, amelyre nincs közvetlen ráhatása a kormánynak. Ezekről a kiadókról jó ideje azt állítja a fideszes közeg, hogy külföldi pénzből idegen érdekeket képviselnek. A narratíva alapján úgy tűnhet, hogy az érintett kiadók főleg – vagy akár teljes egészében – külföldi forrásból gazdálkodnak. Bár erről az állításról első ránézésre is látszik, hogy nem igaz, a G7 megnézte, hogy az előző két üzleti évben mennyi külföldi pénz érkezett a kormány által külföldi propagandával vádolt médiatermékekhez, illetve mennyi érkezett a kormányközeli médiához.
A vizsgált független kiadóvállalatok együttes bevételeinek mind a két évben 83-85 százaléka származott belföldi értékesítésből a vizsgált években, és további nagyjából 5 százaléka hazai támogatásokból (pl. előfizetések, mikroadományok, 1 százalékos felajánlások). Mindez azt is jelenti, hogy a tizenhárom kiadó bevételeinek legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről, a G7 összesítése alapján ez mind a két évben durván 2,5 milliárd forintot tett ki. Ennek nagyobb része exportárbevétel volt – azaz külföldi termékeladás vagy szolgáltatás –, a tényleges külföldről érkező támogatások együttes értéke ezeknél a vállalatoknál 2023-ban nem érte el az 1 milliárd forintot, 2024-ben pedig éppen meghaladta azt. Ugyanebben az időszakban a kormánymédia három kiadójának összes külföldi bevétele legalább 5,5 milliárd forintot tett ki, tehát a kormányközeli kiadók a beszámolók szerint több külföldi pénzhez jutottak a vizsgált években, mint a függetlenek.
A kormányközeli kiadók külföldi bevételeinek döntő többsége szintén export árbevétel volt, konkrét támogatás csak néhány tízmillió forint értékben érkezett ehhez a körhöz, de az átláthatóságinak mondott törvény szövege szerint ez nem befolyásol semmit, a külföldi pénz az külföldi pénz.
Az állami reklámköltések is befolyásolták egyes kiadók mozgásterét, a kormány azonban nem csak ezzel avatkozott be a piaci viszonyokba. Az állami reklámköltés mellett a piacit is sikerült eltéríteniük.A cégek ugyanis alkalmazkodtak a politikai berendezkedéshez, és nem akartak olyan sajtótermékekre költeni, amelyekről tudni lehetett, hogy szúrják a politikai elit szemét.
A lapeladás alól az online hírportálok húzták ki a talajt, a nekik és a nyomtatott lapoknak is fontos hirdetési bevételeket pedig részben a Facebook és a Google szívta el, részben pedig a kormányzat térítette el.
Az is szembetűnő, hogy a kiadók többségének beszámolója kifejezetten transzparens, sokkal nagyobb rálátást mutat a cégek gazdálkodására, mint amit úgy általában a hazai vállalatoktól megszokhattunk.
