Tóth Bertalan: önök a jövőnkkel játszanak, szégyelljék magukat!

„Obstrukcióval élünk a Parlamentben, mivel nem maradt más törvényes keret akadályozni a pedagógusok jogállását megváltoztató státusztörvény elfogadását. 

Elfogadhatatlan, hogy valódi társadalmi egyeztetés nélkül nem, hogy javítottak volna a tanárok körülményein a bérrendezés mellé, de még rendvédelmis megoldásokkal szigorítani is próbálják a helyzetüket. Elriasztva ezáltal a szakmától rengeteg pályaválasztó fiatalt, pedig a helyzet már most is tragikus – csak az elmúlt két évben több, mint nyolcezren hagyták el a pályát.” – Ezt az MSZP hozta tudomására azoknak, akik szombat reggel csodálkozva vették tudomásul, péntek óta egyfolytában tart a vita. 

Szombat reggel a kormány, azaz a Belügyminisztérium nevében már csak Takács Péter egészségügyi államtitkár volt jelen, ami többeknek sem tetszett. Ő úgy reagált: a minisztérium igyekszik bizonyos színvonalat fenntartani a vitában, függetlenül attól, hogy az államtitkárok közül éppen ki van jelen. Erről az Index számolt be. 

Ismertették Tóth Endre momentumos képviselő hozzászólását is, aki azt mondta, az elmúlt időben felmondással vagy közös megegyezéssel az állami fenntartású oktatásból 2021-ben 3738-an, 2022-ben pedig 5316-an távoztak. 

Az állam nagyon rossz munkaadó, mert miközben a tankerületi vezetők milliós bónuszokat visznek haza, addig a pedagógusok semmilyen év végi jutalmat nem kaptak, legfeljebb bejglit vagy egy csomag szaloncukrot. Lojalitást vásárolnak, miközben a terepen oktatók egyáltalán nem érdeklik a kormányt. Decemberig semmilyen béremelést nem láthatnak a tanárok, tanítók a számlájukon, de ha majd megérkezik, akkor sem lesz érezhető a különbség.

Amit az oktatási kormányzat viszont érzékelhet majd, az a piaci szektor pedagógusokat elszívó ereje lesz. A diplomás pedagógusokat ugyanis szívesen látják a multik. Mi tartja majd azokat a pályán, akik a bevezetendő teljesítménybérezés miatt fizetésük csökkenésével szembesülnek? – tette fel a kérdést a Momentum politikusa.

A vitán Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról – írta meg az MTI.

Rétvári Bence a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen csökkenést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi – mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat. „Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket" – hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel.

Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal", adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség – mutatott rá. Az ellenzéki politikus „klebelsbergi fordulatot" szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP nyolc százalékát fordítsák oktatásra. Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. A Jobbik 50 százalékkal növelné a béreket, szerinte ennek fedezete megvan a költségvetésben – közölte.

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János: A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány „nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógus-béremelést biztosítani".

Arató Gergely (DK) szerint 1985-2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a „hogyanról" szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is – mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak – mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne.

Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.

A vita reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott. Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde” zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallotta/hallja meg – közölte.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan „gyalázatosan keveset költ az oktatásra”. Teljesen kivéreztetik ezt az ágazatot, noha több pedagógus végzettségű fideszes parlamenti képviselő is ül a parlamenti patkóban. Nem kiművelt emberfőket szeretnének, hanem azt, hogy sok szakmunkás legyen, mert akkor nem lesz, aki beleszól az ügyek menetébe. De akkor legalább nekik kellene megfelelő képzési feltételeket teremteni – húzta alá.

A törvénytervezet alapvető hibájának nevezte, hogy nem szól a jövőről. Azt is hangsúlyozta, hogy az európai uniós pénzek lehívásának nem feltétele a szóban forgó törvénymódosítás. A pedagógus életpálya-modell igen, de a státuszuk teljes felforgatása biztosan nem. „Önök a jövőnkkel játszanak, szégyelljék magukat” – fogalmazott Tóth Bertalan az Index tudósítása szerint. 

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók „ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik”. Az egészségügyi dolgozókat is átvezényléssel riogatták, most pedig a pedagógusokkal teszik ezt, holott arra csupán a világjárványhoz hasonló helyzetben lenne szükség, és az egészségügyben sem történt meg – mondta. A státusztörvényről szóló vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előre viszi.  

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát végül lezárta.

A Nézőpont Intézet elemzője, Pálfalvi Milán szerint azért tesznek technikai módosító javaslatok helyett politikai lépéseket az új pedagógus életpályamodell ellen a magyar baloldali parlamenti pártok, mert politikai hasznot remélnek ettől. Ezt a hírt szombat reggel az M1 aktuális csatornán tudatta gyorsan a nemzeti hírügynökség.

Többek közt azt is elmondta, fontos, hogy a teljesítményt dotálja a rendszer, de kérés alapon. Ez azt jelenti, hogy ha van olyan pedagógus, aki szeretne többet, jobban dolgozni, annak teljesítményét el fogja ismerni az új rendszer. Ez azonban nem kényszer, hanem lehetőség – tette hozzá. A kormány célja, hogy egy működőképes államot hozzon létre, a Fidesz-KDNP 2010 óta ezen dolgozik. Éppen ezért nincs más lehetősége a „dollár baloldalnak”, mint hogy politikai eszközökkel zavart keltve próbálja meg rontani a helyzetet – fejtette ki Pálfalvi Milán.

„A mai nappal aláírtam, hogy tíz év után közös megegyezéssel megszüntetjük pedagógus munkaviszonyomat az iskolámmal. Én kérelmeztem, miután kiderült, hogy jövőre nem lehet már 14 fő/csoport létszám alatt csoportbontásban tanítani az angol nyelvet (a mi csoportjaink egy kivételével ilyenek voltak), így számomra nem marad elég angolóra a félálláshoz sem. Más órák lettek volna, meg tanulószoba. A státusztörvény árnyékában azonban úgy gondoltam, hogy ezt a kompromisszumot már nem kötöm meg. Felálltam. Megértették.” Ezt pedig egy pedagógus tette ki a Facebookra.