Tóth Bertalan: Újra rendszerváltoztatásra van szükség

„Gazdasági, szociális, demokratikus és morális válság van hazánkban, a nemzetközi szövetségeseink részéről pedig egy bizalmi válság alakult ki, ezért újra rendszerváltoztatásra van szükség”- jelentette ki a tanácskozáson dr. Tóth Bertalan, a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke, az MSZP frakcióvezetője.

Az egykori „Reformműhelyt” a szocialista világrendszer közelgő szétesése, valamint a rendszerváltás lehetősége hívta életre. Ez a közösség volt az akkori baloldali gondolkodók útkereső mozgalma, amely először Kecskeméten és Szegeden, majd később az egész országban létrejött.

A találkozó 35. évfordulóján szervezett konferencia fő témája a baloldal jelenéről és jövőjéről való gondolkodás volt, amelyen neves előadók, aktív politikusok mellett a tudományos élet képviselői is felszólaltak.

A konferenciát a reformmozgalom egykori szervezői, dr. Brúszel László és Hajdú Miklós vezették.

Első előadóként dr. Tóth Bertalan, a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke, az MSZP frakcióvezetője elmondta, hogy békeidőben egy ilyen esemény a múlt felidézését, a jelen vizsgálatát és a jövőbe tekintést szolgálná, hiszen a 35 évvel ezelőtti események ma már a történelemkönyvek részét képezik. Az akkori reformértelmiség teremtette meg „a rendszerváltás szellemi hátországát”. Az akkori reformerek fogalmazták meg, hogy nem elegendők a gazdasági reformok, politikai rendszerváltásra is szükség van – mondta.

Az elmúlt évtizedben azonban súlyos visszarendeződés volt tapasztalható.

Gazdasági, szociális, demokratikus és morális válság van hazánkban, a nemzetközi szövetségeseink részéről pedig egy bizalmi válság alakult ki, ezért újra rendszerváltoztatásra van szükség - fogalmazott és hangsúlyozta, hazánkban súlyos problémák vannak, a gazdaság megragadt, a közszolgáltatások leépülnek, a társadalmon belüli különbségek elmélyülnek, a szegénység pedig növekedik.

„Magyarország egy alaki köztársaság, megvannak a demokratikus intézmények, de azok nem töltik be a szerepüket” – jelentette ki a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke. Az országot külső bizalmi válság is sújtja, a jelenlegi rendszer pedig elnyomja a másként gondolkozókat, valamint leépíti a közszolgáltatásokat, ezért a baloldal történelmi feladata, a demokratikus értékek visszaállítása – tette hozzá.

„A baloldalon megvan az a szellemi muníció, amely kivezetheti az országot a Fidesz csapdájából” – fogalmazott az MSZP frakcióvezetője. A baloldalnak megoldást kell találnia a változó világból eredő kilátástalanságra, a jövő nemzedékei számára pedig valós alternatívát kell kínálni, "a baloldal jövője az értékeinkben van” – zárta gondolatait Tóth Bertalan. 

Napjainkban a biztonság iránti vágy minden más értéket felülír.

Dr. Földes György történész a baloldaliságról tartott előadásban úgy fogalmazott, a biztonság is egy baloldali érték, amelyet a baloldali diskurzus részévé kell tenni, ezért a baloldalnak helyre kell állítania a hitelességet, és rá kellene bírnia a fiatal baloldali értelmiséget arra, hogy politizáljanak.

Földes György felhívta a figyelmet a közösségépítés fontosságára és a társadalom hangjának meghallására. A baloldali értékek megújulásához szükség van önkritikus elemzésekre és értékelésekre is. Hazánknak pedig egyfajta „szociális köztársasággá” kellene válnia – fogalmazott.

Az európai baloldal útkereséséről tartott előadást Andor László, az európai szocialisták pártalapítványának főtitkára, korábbi uniós biztos. Felidézte, hogy Spanyolország regnáló kormányfője, Pedro Sánchez programpontokba foglalta az európai szocialisták jelenlegi legfontosabb céljait:

• a klímavészhelyzet elleni küzdelmet,
• a nemek közötti egyenlőség biztosítását,
• a méltányos gazdaság fontosságát,
• a tisztességes munkakörülmények biztosítását,
• a munkavállalói jogok érvényesítését,
• a demokrácia védelmét

jelölte meg a progresszív oldal fő céljainak. A Pedro Sánchez által felállított programpontoknak pedig az európai államokban is érvényesülnie kell, az adott térségbeli sajátosságnak megfelelő hangsúllyal.

„Baloldal a válságok korában” – címmel tartott előadást Dr. Antal Attila politológus, aki felhívta a figyelmet a baloldali értelmiség felelősségvállalásának fontosságára. Emlékeztetett, a reformértelmiség sorsdöntő pillanatban megmutatta, hogy a politizáló baloldali értelmiség képes nagy változások véghezvitelére. Ezt a hagyományt kellene folytatni napjainkban is – tette hozzá. Nem szabad mindig a liberális értelmiségre hagyatkozni, a baloldalnak a saját értelmiségére kell támaszkodnia, hiszen például nehéz szociális piacgazdaságot építeni, ha nincs az eszmeiség mögött valódi szempontrendszer - fogalmazott. A baloldalnak – a reálpolitikai kompromisszumok mellett – nem szabadna szégyellnie az általa képviselt ideológiákat – jelentette ki  Antal Attila.

Dr. Csepeli György professzor a baloldali nézőpontokról beszélt az előadásában, elmondta, hogy a baloldaliság politikai gondolkodásának centrumában az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás áll. A magyar baloldaliság újragondolása előtt szembe kell nézni a múlt hibáival, és ápolni kell az egykori baloldali értékeket valló példaképek emlékét, a munkásságukból pedig erőt kell meríteni – fogalmazott.

A klímaválság, az egyenlőtlenségek, a túlnépesedés, a válságok azt mutatják, hogy világunk megbetegedett. „A baloldal pedig hitelesen kínálhatja fel a gyógyulás ígéretét” – fogalmazott a professzor. Dr. Csepeli György szerint a keresztényszocializmus eszmeiségéből is erőt lehetne meríteni. A professzor szerint a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája a bizalom és a szolidaritás hiánya.

A mai baloldalról és a baloldaliságról tartott előadást Dr. Éber Márk Áron, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja. Emlékeztetett, elindult egy olyan új kezdeményezés, amely vonzó lehet széles társadalmi csoportok számára, hiszen sok baloldali értékeket fontosnak tartó személy ma nem vesz részt a pártpolitikában, de a válságokra választ keresnek személyes életterükben, főként a lakhatás, a gondoskodás és a szakszervezetek területén felbukkanó problémákra.

Vannak olyanok, akik a pártpolitika széléig, a politika holdudvaráig elmerészkednek, de a direkt pártpolitikában nem vesznek részt - tette hozzá. A világ felépítésének nem a tőkefelhalmozás kell, legyen a célpontja, hanem azt kell alapvetésnek tekintetni, hogy a dolgozó emberek építik fel a világot. A reproduktív munkát is értéknek kell tekinteni, hiszen egyfajta munkának tekinthető a gyermekek nevelése, a szeretteink ápolása és olyan egyéb munkák végzése, amely a társadalom számára hasznos - fogalmazott Éber Márk Áron.

Dr. Szekeres Imre, a Politikatörténeti Alapítvány elnöke, korábbi honvédelmi miniszter a konferenciát lezáró beszédében úgy fogalmazott, hogy az összejövetelen az eszmei, valamint a politikai baloldal és a társadalomszemlélet szinte összes kérdése felvetődött. A reformértelmiségiek a többpárti demokrácia és szociális piacgazdaság létrehozatalára törekedtek, valamint egy olyan párt létrehozására, amely ezeket az értékeket képviseli – mondta.

„Ma olyan hatalmi központtal állunk szemben, amely pénzre, ideológiára és szavazatokra támaszkodva, a forrásoknak az uralására törekszik” – érvelt a Politikatörténeti Alapítvány elnöke, aki szerint bebizonyosodott, hogy Orbán rendszere nem konszolidálódik, hanem inkább a radikalizáció irányába tart.

A mai baloldalnak a társadalmi igazságtalanságok felszámolására kellene stratégiát alkotni. A mai konferenciának pedig folytatást kell szervezni, hogy ez a stratégia kialakulhasson!

Magyarországon az önkényuralmi rendszer olyan masszív és mélyen beágyazódott, hogy nem lehet „egy rohammal” megváltoztatni, csak lépésről-lépésre lehet felőrölni. Az MSZP évek óta az építkezésen dolgozik és a rendszerváltást tűzi ki célul - fogalmazott Szekeres Imre.

„Bármilyenek is a körülmények, a politikai küzdelmet folytatni kell!” – idézte Kéthly Anna gondolatait zárszavában a szocilaista poltikus.