Tovább szegényedtek a magyarországi szegények
A magyarok majdnem 40 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy elutazzon egy hétre pihenni, a lakosság egyharmadának pedig gondot okozott, ha felmerült egy váratlan kiadás. Ez derült ki a KSH 2023-ra vonatkozó felméréséből az is kiderült, hogy ötször annyi volt 2023-ban a magyar népesség leggazdagabb ötödének átlagos bruttó jövedelme, mint a legszegényebb húsz százaléknak.
Az ATV Híradó által megkérdezett szakértők szerint ennek elsődleges oka az, hogy a társadalmi juttatások vagy egyáltalán nem, vagy csak alig nőttek az elmúlt évtizedben. Az adatok azt is megmutatják, hogy a szegények leszakadása az elmúlt években tovább gyorsult. Három évvel ezelőtt 4,3-szer, két évvel ezelőtt 4,8-szer, míg tavaly ötször akkora összegből élt a magyarok legmódosabb húsz százaléka, mint a legszegényebb egyötöd.
Sik Endre szociológus szerint ha ez mutatószám nő, a társadalom jövedelemegyenlőtlensége is nő, ez pedig hosszabb távon még nagyobb különbségekhez vezet. „A jövedelemkülönbség mögött általában vagyoni különbségek is vannak, hiszen a jövedelmek beépülnek jobb lakásba, rosszabb lakásba, jobb továbbtanulási lehetőségekbe, rosszabb továbbtanulási lehetőségekbe, jobb munkahelyekbe, rosszabb munkahelyekbe amiből az következik, hogy a jövedelem különbsége egy csomó más különbséget is magukban foglalnak, következésképpen még sokkal rosszabb a helyzet, mintha csak a jövedelemkülönbséget nézzük" – mondta a szociológus.
A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 461 ezer forint, míg a legfelső ötödben 7 millió 240 ezer forint volt tavaly. Az ATV Híradó által megkérdezett közgazdász szerint a két csoport közötti különbség növekedésének az az oka, hogy a keresetek az elmúlt években dinamikusan nőttek, miközben az alsóbb rétegekben meghatározó szociális juttatások mértéke nem változott.
„Ott van a családi pótlék, aminek egyáltalán még a nominális értéke is forintra ugyanannyi, mint ezelőtt 14 évvel, miközben azért tudjuk, hogy jócskán nem ér annyit. Vagy az öregségi nyugdíj minimális értéke, amihez egy csomó szociális juttatás igazítva van, szintén nem nőtt az elmúlt 14 évben. Tehát a társadalmi jövedelmek vagy nem nőttek olyan mértékben, vagy egyáltalán nem nőttek, vagy csak nagyon enyhén nőttek az elmúlt évtizedben” – fogalmazott a közgazdász.
