Tovább titkolná az állami turisztikai cég Mészáros Lőrinc támogatási szerződéseit

2500, nagyrészt kitakart dokumentummal próbálta teljesíteni a Kisfaludy 2030 Zrt. a Mészáros-szállodák támogatásával kapcsolatos adatigénylést. Még 2021-ben próbáltuk megtudni, milyen feltételekkel hullott a pénzeső a miniszterelnök gyerekkori barátjának cégeihez, de az állami pénzosztó szerv még azután sem adta ki az iratokat, hogy a Transparency International Magyarország harmadfokon is megnyerte az ügyben indított pert. Most pedig ez ügyben feljelentést tett a korrupció ellen küzdő szervezet.

Kézhez kapta a Transparency International (TI) Magyarország és a szervezet jóvoltából az ügyet elsőként firtató Hírklikk is a Mészáros Lőrinc szállodáinak és a Club Aliga hotelfejlesztésre nyújtott turisztikai támogatásokról szóló információkat. A Kisfaludy 2030. Zrt. mindent megtett, hogy megóvja Mészáros Lőrinc és cégei vélelmezett üzleti titkait. Közölte például, hogy a felújítás mikéntjének megismerése versenyhátrány okozhatna a piacvezető szállodaláncnak, de a bíróságok nem fogadták el ezt az érvelést, hiszen az, hogy milyen csempe kerül a szállodák fürdőjébe, vagy milyen tapétát választanak, aligha okozhat üzleti veszteséget egy szállodaláncnak.  

A Transparency összefoglalója szerint rekordösszegű, csaknem 200 milliárd forint értékű turisztikai támogatás talált gazdára 2020-ban a Kisfaludy program keretében. A támogatások kiosztása rendkívül koncentrált módon történt: a száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el a teljes összeg több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a támogatások csaknem tizedét, közel 18 milliárd forintot. A szintén haveri körbe tartozó Appeninn Holding projektjeinek öt különböző jogcímen 16 milliárd forint jutott 2020-ban és 2021-ben, ebből 7,3 milliárd forint az egykori pártüdülő, a Club Aliga fejlesztésére ment.  

A TI Magyarország a Hírklikk sikertelen próbálkozásai után, 2021 áprilisában nyújtott be közérdekű adatigénylést annak kiderítésére, hogy a Hunguest Hotels és az Appeninn Hegyvidék Kft. miként jutott hozzá a rekord összegű támogatásokhoz. Egyebek között arra kereste a választ, hogy ki és milyen alapon ítélte meg a támogatásokat, illetve, hogy miként zajlott a támogatások kifizetése és a megvalósított fejlesztések ellenőrzése. A támogatási kérelmek elbírálásában közreműködők nevét is kérték kiadni. Az adatigénylés perbe torkollott, amelyet mindhárom fokon, legutóbb 2022 decemberében a Kúrián is megnyert a TI Magyarország.  

Az adatok szolgáltatását meg is kezdte a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó állami cég, a Kisfaludy 2030 Zrt., de ez nem várt fordulatot hozott. A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy 2030 Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, öt napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról. Az adatkiadás ilyen módja nemcsak teljességgel észszerűtlen, de törvénysértő is, hiszen nem felel meg a bíróság által a jogerős ítéletben előírt követelményeknek. Arról nem beszélve, hogy az információszabadság törvény értelmében az adatokat közérthető formában kell kiadni, aminek az olvashatatlan PDF-ek küldözgetése ugyancsak nem felel meg. 

Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentum-áradatot. A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatás előtt olvashatatlanná tettek. Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. Más esetekben a dokumentum sablonszerű alapadatain (például táblázatok fejlécein, intézmények megnevezésén és címén, tisztségviselők nevén és beosztásán, oldalszámozáson stb.) túl minden érdemi adatot fekete szín mögé rejtettek. Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná, és ez szintén sérti a bíróság ítéletét.   

A Kisfaludy 2030 Zrt. azt sem volt hajlandó elárulni, hogy kik bírálták el a pályázatokat és döntöttek ezáltal a pénzek sorsáról, holott a bíróság ennek az adatnak is a kiadására kötelezte az állami céget.  

A TI Magyarország ezért levélben szólította fel a Kisfaludy 2030 Zrt.-t, hogy február 10.-ig, péntekig teljesítse az adatkiadási kötelezettségét. A cég adós maradt az adatok jogszerű kiadásával, így Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója megtette a feljelentést ismeretlen tettes ellen, közérdekű adatok eltitkolása miatt. Egyúttal a TI Magyarország kezdeményezte, hogy az ítélet teljesítését bírósági végrehajtás útján kényszerítsék ki.  

Sajnos nem ez az első és félő, nem is az utolsó olyan eset, amikor az állam a bíróság végérvényes ítélete ellenére, nem hajlandó kiadni a kért adatokat – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Hírklikknek. Hozzátette, ez is azt igazolja, hogy a hatalom mindent hajlandó megtenni a számára érzékeny, egyben kiemelt közfigyelemre számot tartó adatok megismerésének megakadályozása érdekében. „Reméljük, hogy a rendőrség és az ügyészség ebben az ügyben megfelelő jogvédelmet nyújt a TI Magyarországnak, nem úgy, mint annak idején, amikor a gyógyszerészeti intézet takarta le feketével az oroszországi és a kínai Covid-vakcinák bíróság által kiadni rendelt engedélyezési iratait. Akkor a hatóságok megvédték a kormány törvénysértését, mi azonban bízunk abban, hogy a bűnüldözés ezúttal az igazság oldalára áll. Természetesen az Európai Bizottságot is értesíteni fogjuk erről a fejleményről, hiszen az információszabadság a Magyarországgal szemben zajló jogállamisági eljárásban kitüntetett szerepet játszik. Az esetről továbbá beszámolunk az Integritási Hatóság elnöke által vezetett korrupcióellenes munkacsoport soron következő ülésén is” – tette hozzá Ligeti Miklós.