„Trócsányi jelölése mutatja, hogy valami bűzlik az EU Bizottságában”

Ezzel a címmel közölte az Eurasia Review portál a Balkan Insight elnevezésű újságírói hálózat cikkét vendégkommentárként. A szerző Jovana Marovic, a podgoricai Politikon Hálózat ügyvezető igazgatója megállapította: egyáltalán semmi nem szól amellett, hogy a magyar jelöltet tegyék meg bővítési biztosnak, és Ursula von der Leyen Trócsányi László jelöléséről szóló döntése figyelmen kívül hagyja azokat, akiknek fontos a demokrácia.

Senki nem is tudott semmi jót mondani a jelölésről, és a Balkán számra az egyetlen remény, hogy a biztosok nem a kormányukat, hanem csupán az EU Bizottságának politikáját hajtják végre. Sajnos a bizottság Balkánnak kapcsolatos politikája sem volt biztató az elmúlt időben, és von der Leyennek el kellett volna kerülnie, hogy vitát kavarjon már a bizottság hivatalba lépése előtt. Trócsányi bizonyosan nem arról ismert, hogy erősítette volna a jog uralmát, vagy együttműködött volna a civil társadalommal - írta a szerző.

Hozzátette: a magyar jelölt Orbán Viktor igazságügyi minisztereként nem törődött a jog uralmával, de az EU Bizottságával sem, hiszen számos olyan törvény létrejöttében működött közre, amelyek miatt Magyarország jogi konfliktusba került a bizottsággal. Már önmagában ezért sem szabadna semmiféle esélyt kapnia arra, hogy az új bizottság tagja legyen. Trócsányi jelölése Orbán Viktor újabb provokációja, a brüsszeli adminisztrációval való szembeszállás újabb aktusa. Jelölése nem a bővítési politika rehabilitálását szolgálja, és nem adja meg a szükséges lendületet a demokratizálódáshoz a térség országaiban, ahol a demokrácia több mint tíz éve hanyatlóban van. Von der Leyen találhatott volna más területet Trócsányi számára, de nem tette, hanem az Európai Parlamentre hagyta, hogy esetleg oldja meg.

Von der Leyen nem volt képes arra sem, hogy világos üzenetet küldjön Magyarországnak: rossz gyakorlata nincs elfelejtve. Ez azt is mutatja, hogy figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament képviselőinek, a civil társadalomnak, és mindazoknak a véleményét, akiknek fontos a demokrácia. A jelölés ellentétben áll a bizottság meghirdetett prioritásával, amely szerint egész Európában meg akarja szilárdítani a jog uralmát. Az Európai Parlament általában nem az egyes jelöltekről szavaz, hanem az egész bizottságot tudja megakadályozni, de volt már példa arra is, hogy egyetlen jelöltet utasítottak el: 2014-ben a szlovén jelöltnek vissza kellett vonnia jelülését, hogy a parlament jóváhagyja a bizottság egészét.

Trócsányinak fel lehetne ajánlani egy másik tisztséget, vagy Magyarország új jelöltet állíthatna. Már feltéve, hogy az Európai Parlament komoly kifogásokkal él az egyes jelöltekkel kapcsolatban. Ilyen rossz kezdéssel a bővítési biztos jelölésében az EU-nak komolyabban meg kellene vizsgálni, hogy miért nem működik a feltételek politikája a Balkánon, és hogy miért kérdőjelezik meg átalakító erejét - írta a szerző.