Újra nő a közmunkások száma
Miközben a kormány újra a foglalkoztatási sikerekről beszél, addig a számok mögött egyre több közmunkás áll, és egyre kevesebb valódi munkahely. A közmunka eredetileg átmeneti segítségnek indult, ma viszont olcsó munkaerő, politikai függés és statisztikai díszlet lett belőle – hívja fel a figyelmet az MSZP.
A közmunka annak idején átmeneti kapaszkodónak indult, mára azonban sokak számára inkább csapda lett: alacsony bér, kiszolgáltatott helyzet és kevés esély a továbblépésre. 2025-ben pedig ismét ugyanaz a forgatókönyv rajzolódik ki, mint egy évtizede. A kormány a foglalkoztatás „javulását” ünnepli, miközben a növekedés valójában abból fakad, hogy a közmunkások száma hirtelen megugrott, nem pedig abból, hogy több jól fizető állás jött volna létre – olvasható az MSZP honlapján.
A párt szerint a számok világosan mutatják, hogy a közmunka húzza fel a statisztikákat, nem a gazdasági teljesítmény. Augusztus és október között átlagosan 74 ezer közmunkás szerepelt a rendszerben, ami több mint negyedével (27,6 százalék) haladja meg a tavalyi szintet. Miközben a piaci álláshelyek száma ugyanebben az időszakban drámai, 39 százalékos visszaesést mutatott. Az újonnan bejelentett állások több mint fele közmunka lett, a közmunkabér pedig továbbra is a minimálbér felét sem éri el. Ezek együtt nem a gazdaság erősödését mutatják, hanem a visszaesés eltakarását.
A közmunka nem kivezet a szegénységből, hanem benne tart. Kevés olyan település akad, ahol a közfoglalkoztatásból valódi eséllyel át lehet lépni a versenyszférába. Az alacsony bér, a korlátozott feladatkör és a kiszolgáltatottság miatt a közmunka ma már nem átmeneti helyzet, hanem tartós beragadás egy olyan foglalkoztatási formába, amely nem hoz érdemi előrelépést a dolgozók életében.
Az MSZP szerint a múlt visszaélései megmutatják, hová vezethet a kiszolgáltatott munkaerő rendszere. Volt idő, amikor Tiszabőn közmunkásokkal végeztettek villanyszerelést, kőművesmunkát és útjavítást. Heves megyében sírásásra osztottak be közmunkásokat, Borsodban iskolai karbantartást és gépkezelést adtak nekik, Szabolcsban pedig önkormányzati épületek felújítása zajlott velük – a festéstől az ácsmunkáig. Baranyában volt olyan önkormányzat, amely közmunkásokat irányított át egy helyi vállalkozóhoz szakipari feladatokra. Ezek a munkák nem közfeladatok: olyan szakmunkák, amelyekhez megfelelő bérezés és képzettség kellene. A közmunka azonban ott is megjelent, ahol nem lett volna helye.
A közmunka sok településen politikai függés is lett. Több kutatás és helyi beszámoló mutatta már ki, hogy ahol magas a közmunkások aránya, ott általában erősebb a kormánypárt támogatottsága. A billegő választókerületekben választások előtt gyakran megnőtt a közmunkába bevontak száma, és akadt olyan település is, ahol csak a „megfelelően szavazó” emberek jutottak munkához. 2025-ben Baranyában pedig közmunkások terjesztették a Fidesz szórólapjait. Ez a rendszer nem esélyt ad, hanem függést épít.
Mindez hosszú távon a munkaerőpiacot is torzítja. A vállalkozások nem tudnak versenyezni az államilag finanszírozott, rendkívül alacsony bérű közmunkával. A közfoglalkoztatottak pedig – képzés, támogatás és valódi előrelépési lehetőségek híján – alig tudnak kitörni ebből a helyzetből. Így nemcsak a dolgozók, hanem a helyi gazdaság is veszít.
Az MSZP szerint a közmunka zsákutca, és ideje végre valódi munkahelyeket teremteni. A Méltányos Munkahely Program szakít az „olcsó munkaerő országa” logikával. Olyan munkahelyeket szorgalmaz, amelyek kiszámíthatóak, biztonságosak és megélhetést adnak. Tisztességes bérekre van szükség, nem közmunkabérekre, képzésre és átképzésre, nem beszűkített lehetőségekre.
A közmunka sosem fogja kihúzni az országot a gödörből. Legfeljebb betömködi a statisztikák réseit. A közmunkát végzők munkája becsülendő, de a rendszer nem ad valódi megélhetést. Magyarországnak olyan munkahelyekre van szüksége, amelyek biztos jövedelmet és kiszámítható jövőt adnak – írja az MSZP.
