Üres államkincstárt találtak a lázadók Szíriában
Helyezkedés és rivalizálás kezdődött a hatalomra törő csoportok között Szíriában, de a leendő kormánynak nem lesz egyszerű dolga, miután az országnak alig maradt pénze. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő arról beszélt a Hírklikknek, nincs is sok esély arra, hogy a külföldre menekített vagyont visszaszerezzék. Az anyagi segítség Moszkvából jöhet, hiszen az oroszoknak nagyon fontos lenne, hogy a tengeren veszteglő hajóik ismét kiköthessenek a szír partoknál.
Szíria fővárosát, Damaszkuszt már egy hete elfoglalták a fegyveres lázadók. Lényegében könnyű dolguk volt. Bassár el-Aszad államfő, aki 2000 óta vaskézzel irányította az országot, orosz segítséggel – családjával együtt – Moszkvába menekült. Ezzel zárult le a 2011-ben kezdődött Arab tavasz folyamata: az utolsó, az események előtt is aktív vezető megbukott a régió arab országaiban. És ezzel ért véget a tizenhárom éve tartó, több százezer áldozatot követelő szíriai polgárháború is.
A hatalmat átvevő koalíció legnagyobb csoportja a Hayat Tahrir al-Sham (HTS). Vezetője, Abu Mohammed al-Dzsolani korábban az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetek tagja volt. Bár al-Dzsolani a CNN-nek elmondta, decentralizációt, regionális autonómiát és jogegyenlőséget ígér minden szíriainak, az országban jelenleg is nagy a bizonytalanság. Kérdés, hogyan fognak kormányozni, stabilizálni az országot, össze tudják-e hangolni a különböző csoportok érdekeit.
„A vezető erő a győztesek között egy al-Kaidához köthető dzsihadista csoport. Azt állítják magukról, és a tevékenységük is ezt mutatja, hogy megváltoztak, elhagyták az al-Kaidát, és mérsékelt muzulmán politikai csoporttá alakultak. Az eddigi ellenzék eddig egységes volt, az elnök távozása után azonban természetes módon elkezdődött a helyezkedés és a rivalizálás. Például, a kurdok egészen mást akarnak, mint a HTS” – mondta a Hírklikknek Gyarmati István, a Milton Friedman Egyetem oktatója, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a hatalmi átrendeződéssel hellyel-közzel felélénkülhet az Iszlám Állam tevékenysége, de azt nem gondolja, hogy a szervezet megerősödne.
Tovább nehezíti a HTS dolgát, hogy nagyon kevés pénzből gazdálkodhatnak. A szíriai font 2023 első felében 50 százalékot veszített az értékéből, külföldi valutájuk pedig nincs, az ország korábbi vagyonát külföldre menekítették. „Szír valutájuk van, de az annyit ér, mint 1946-ban a magyar pengő. A külföldre menekített vagyont ritkán szokták visszaszerezni, most sincs rá sok esély. A jelenlegi problémát pedig még ez sem oldaná meg” – magyarázta Gyarmati és szemléltetésül hozzátette: 1000 szíriai font jelenleg 30 forintot ér.
Törökország szerepe megnőhet
Az Aszad-rendszer összeomlása stratégiai vereséget jelent Oroszország, a Perzsa-öböl mentén fekvő államok, Irán, és szövetségesei számára is. Oroszországnak különösen fájó a rendszer bukása, mert ezáltal elveszíthetik az irányítást a Hmeimim légibázis, és egyetlen Földközi-tengeri kikötőjük, a tartúszi felett is. A tartúszi kikötő nélkül, Líbián keresztül körülményesebb lesz ellátni az afrikai légiósaikat, ezáltal csökkenhet a Kreml befolyása a kontinensen. Gyarmati szerint elképzelhető, hogy a Kreml kisegíti a csődben lévő új kormányzatot, és megegyezhet velük a kikötőről. „Oroszország pozíciói jelentős mértékben meggyengültek. Kifutnak az orosz hadihajók a kikötőből, vesztegelnek a nemzetközi vizek határán, és nincs hova menniük. Ez hihetetlenül megalázó. Ha elfogy az élelmiszer, fogalmuk sincs, hogyan pótolják, mert nem tudnak visszamenni” – mondta.
Irán elveszítette azt a légi és földi folyosót, amin keresztül eddig elláthatta fegyverekkel a libanoni síita milíciát, a Hezbollahot, és Izraellel szembeni egyik frontvonalát is. „Az igazi vesztes Irán: meggyengült az iráni kormányzat, és igyekszik a külpolitika terén ellensúlyozni a belpolitikai gyengeséget – emlékeztetett Gyarmati István, aki kétségesnek tartja, hogy sikerül-e nekik. A lázadók szunnita csoportját támogató Törökország viszont megerősödhet a hatalomátvétel nyomán, ráadásul, a Törökországban élő több millió szíriai menekült is elkezdhet visszatérni hazájába, ha a helyzet békés fordulatot vesz. Ezt a folyamatot Mohamed el-Bashir ügyvezető szíriai miniszterelnök segítheti elő, aki Idlib tartományból származik: Törökország jelentős katonai és hírszerzési erővel van jelen ezen a területen. El-Bashir márciusig kapott megbízást a kormány vezetésére. Izrael szintén megerősödve került ki a konfliktusból: a hadseregük bevonult Szíria egy részére, és Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt mondta – biztonságuk érdekében – ott is maradnak.
Elfogyott a morál
Az Aszad-család hatalmát biztosító hadsereg az utóbbi időszakban fokozatosan veszített az Oroszország, Irán és a Hezbollah által nyújtott támogatásokból. Oroszország Ukrajnára összpontosította az erőforrásait, Irán és szövetségesei – különösen a Hezbollah – pedig meggyengültek az Izraellel folytatott háborúban. Aszad hadseregét a korrupció is gyengítette: voltak olyan katonák, akik megvesztegették a parancsnokokat, hogy mentesüljenek a szolgálat alól, és olyan parancsnokok is, akik maguk küldték haza a katonákat, majd felvették az ő fizetésüket is. Mások a parancsot követően átöltöztek és elsétáltak a lázadók érkezésekor. A hadsereg tagjait annyira rosszul fizette a rendszer, hogy Bassár el-Aszad hiába ígért éppen távozása előtt 50 százalékos fizetésemelést a katonáinak, ez sem volt elég. Ezért tudták a lázadók – akik ráadásul amnesztiát ígérnek a hadseregben szolgáló katonáknak – szinte ellenállás nélkül átvenni az irányítást Damaszkusz felett.
