Vajda Zoltán: a gazdaságért felelős vezetők csődöt mondtak

Játék a szavakkal. Így minősítette a szocialista politikus a pénzügyminisztérium közleményét, miszerint az idei 3,9 százalékra tervezett költségvetési hiányt módosítják 5,2 százalékra. Az „emelik” szó azonban hiányzik belőle, noha erről van szó. A költségvetési bizottság elnöke szerint az is problémás, hogy azt állítják: ezzel csökken a hiány a tavalyihoz képest. Tavaly papíron valóban 6,2 százalék volt, de a kormány folyamatosan azt kiabálta, hogy ez csak a gonosz Brüsszel miatt ennyi, valójában „csak” 4,9 százalékos a 2022-es költségvetési hiány, és a maradék 1,2 -1,3 százalékot miattuk kell beleszámolni. Azt állították, hogy ez egy egyszeri tétel, ami akkor keletkezett amikor a gáztározókat föltöltötték nagyon-nagyon drágán. „Drámai, hogy először nem vallja be a kormány, hogy emel, aztán csak formailag igaz a tavalyihoz képest csökkenő hiány mértéke. Ne felejtsük el, tavaly volt a választási év, amikor mindenféle osztogatás miatt is elszállt a költségvetés” – emlékeztetett Vajda Zoltán. 

Mint mondta, azok az indokok, amelyeket felsorolnak – a gonosz Brüsszel nem adja ide a nekik járó uniós forrásokat, nem fizeti a határvédelmet, és a háború miatt megnőttek a katonai kiadások – mind külön-külön cáfolhatók. A „gonosz Brüsszel” azért nem adja, mert Magyarország nem teljesítette a feltételeket. A határvédelemmel kapcsolatos kiadások sok évvel ezelőtt, a migrációs válság kezdetén keletkeztek, amikor kerítést építettek, tehát ez nem egy mostani tétel. A katonai kiadások pedig elvileg nagyon pontosan tervezhetőek lennének, de nem látható olyan tétel, ami egyszer csak mozdulni tud. Tehát ez a három állításuk nem igaz – sorolta a költségvetési bizottság elnöke, aki kijelentette: valójában a költségvetés hiányának formai, tartalmi és emberi oka van.

A formai oka – hogy miért kellett módosítani a költségvetés hiánycélját – az az értelmetlen butaság, hogy évek óta túl korán fogadják el a büdzsét. Ez az idén is a nyár elején történt, noha minden európai kultúrállam karácsony körül, az év legvégén szokta ezt megtenni, hiszen akkor már jobban lehet látni a valóságot. „A formai okot pedig az okozza, hogy szembejött a valóság. Jó napot kívánok, üdv a valóságban! Ezt jeleztem már korábban is” – jegyezte meg Vajda Zoltán. 

A tartalmi ok nem az, amit ők a közleményben mondanak, hanem az, hogy a bevételi oldal  és a kiadási oldal is szétesett – folytatta érvelését a szocialista politikus. A bevételi oldal azért, mert elsősorban a tervezett áfabevételek nem teljesülnek. Nagyjából 1000 milliárd forinttal kisebb lesz az idén az év egészében. Ennek is két oka van: egyik az, hogy túl optimistán tervezték, a másik az, hogy nincs gazdasági növekedés, sőt, recesszió van, a magyar emberek elszegényedtek és kevesebbet tudnak fogyasztani, vásárolni. Ha kevesebbet fogyasztunk, akkor kisebb az áfabevétel. A kiadási oldal pedig azért esik szét, mert az állam többet költ, a kiadásai jobban nőnek, mint az infláció, ráadásul pazarolnak. Három dolgot emelt ki: miért kell a Vodafont, vagy annak részeit megvenni 700 milliárd forintért, miért kell megvenni egy Bosnyák téri beruházást egy Fidesz-közeli oligarchától, ami egy félkész irodaházat jelent 250 milliárd forintért, a harmadik tétel pedig a repülőtér, amelyre 1500 milliárdot akarnak költeni? – fejtegette a közgazdász. 

Hozzátette, érdemes megjegyezni, hogy a világ legmagasabb épülete a Dubaiban épült 828 méter magas Burj Khalifa, ami 1,5 milliárd dollárból épült. Ez kevesebb, mint 600 milliárd forintot jelent. Tehát alig több, mint kétszereséből fölépítették az arabok a világ legmagasabb épületét, mint amennyiből itthon egy Bosnyák téri irodakomplexumot. „Nem vagyok ingatlanszakértő, de ránézésre azt gondolom, hogy a világ legmagasabb épülete, nemcsak kétszer annyiba kellene, hogy kerüljön.” 

Vajda szerint, amikor ezt a három tételt – a Vodafone-t, a Bosnyák teret és a repülőteret – összeadjuk, az 2500 milliárd forintos értelmetlen kiadást jelent az idén. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár az újszülöttől az aggastyánig csak ebből a három tételből negyedmillió forint kiadást nyög. A másik borzasztó tétel a kiadási oldalon a kamat, amit a Nemzeti Banknak kell fizetnie az államnak. Azt is tudjuk, hogy 2000 milliárd forintos vesztesége lesz az idén a jegybanknak. Ám egy új törvény kimondja, a Nemzeti Bank veszteségét nem kell a költségvetésből kipótolni. Tehát úgy emelték meg drámaian a költségvetési hiánycélt, hogy közben a jegybank veszteségét nem törlesztik a költségvetésből – magyarázta a költségvetési bizottság szocialista elnöke. 

A 2000 milliárd forintos veszteség egyébként abból adódik, hogy borzasztó magas kamatot kell fizetni azokért a hitelekért, amiket az állam felvesz. A cseheknek vagy a lengyeleknek 7 százalék körüli az alapkamat, nekünk ugyanazért most 13 százalékot kell fizetnünk. Ez nagyjából a kétszerese annak, amit kellene, ha egy normális gazdaságpolitikával rendelkeznénk, és lenne bizalmuk a befektetőknek Magyarország iránt. Ez nagyjából 1500 milliárd forintot jelent az idei évben, ami minden magyar embernek 150 000 forintos kiadás. Ha ezt a kettőt összeadjuk – 250 ezer+150 ezer – és még egy kicsit tovább számolgatunk, akkor eljutunk oda, hogy csak az idén minden magyar ember nagyjából félmillió forintos értelmetlen kiadást kellett, hogy elszenvedjen. Ezért is esett szét a költségvetés. 

A személyes ok pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitika, a magyar fiskális és monetáris politika három ember személyes harcának az áldozata: Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter küzd egymással. „Ennek a három embernek lehetne védhető, szakmai harca, konfliktusa egymással, de csak szakmainak álcázott, valójában durván személyeskedő és személyes indulatból táplálkozó harcuknak vagyunk az áldozatai” – fogalmazott az MSZP politikusa. Ez a három ember már volt egymás kollégája, egymás elődje vagy utódja, beosztottja, főnöke, és emiatt súlyos személyes konfliktusok vannak köztük. De ők azok, akik szeretnének Orbán fülébe duruzsolni, szeretnének a gazdaságpolitikai megmondó embere lenni – vázolta fel a helyzetet. 

Valamikor Matolcsy György volt az, akiről azt mondta Orbán Viktor, hogy a jobb keze. Hát úgy látszik, hogy levágták Orbánnak a jobb kezét, mert Matolcsy már nem tűnik annak. Ez is egy komoly konfliktus. Varga Mihály eddig talán sosem volt ilyen személyes, bensőséges viszonyban Orbánnal, de egy stabil bástyája lett az orbáni gépezetnek és szerintem fél, hogy ez elmúlhat. Nagy Mártonnak pedig egy nagyon komoly, személyes karrier ambíciója van, ezért nagyon fontos neki az, hogy ő maradjon a „megmondóember”. Ez a három ember egymással harcol, ami bizalmatlanságot szül a piacokban, az ő felelősségük a jelenlegi gazdaságpolitikánk eredménye – mutatott rá Vajda Zoltán. Szerinte ők külön-külön is csődöt mondtak a szakmájukban: Matolcsy Györgynek jegybankelnökként az infláció ellen kellene küzdenie, és látjuk, hogy az infláció bődületesen magas. Nagy Márton elvileg azért felel, hogy pörögjön a gazdaság, „az ő eredménye”, hogy negyedik negyedéve recesszióban vagyunk. Varga Mihály pénzügyminiszterként pedig a költségvetés egyensúlyáért kell, hogy feleljen, és mivel szétesett a költségvetés, ő is csődöt mondott. „Ez a három ember külön-külön és együtt is kudarc, és ezt már ők is látják. Már ők sem vitatják, hogy nagyon nagy baj van a magyar gazdaságban, már csak az a vitájuk, hogy ki a felelős ezért, és mind a három úgy gondolja, hogy a másik kettő.”