Valami bűzlik az Orbán-idézetek körül

Persze ez a jelenség csak azoknak volt idegen, akik nem éltek az igazi átkosban, vagyis a Rákosi rendszerben, akkor ugyanis számtalan alkalommal, számtalan helyen lehetett olvasni hazánk bölcs vezérének magvas, és mélyenszántó gondolatait. Most, a XXI. században a jelenség megismétlődése azért meglepő volt, de mint a csepeli önkormányzat Fideszből eltávolított alpolgármestere, Ábel Attila a Facebookon megjegyezte: „ha Kossuth-, Petőfi- és Arany-idézetek lehetnek az iskolában, akkor Orbántól ugyanúgy lehet, és attól még egyikük sem lesz Sztálin”.

Írásom címében felvetettem, hogy valami bűzlik a falakra felkerült Orbán-idézetek körül. Először is: azt, hogy az iskola igazgatója, Bese Benő – mint mondta – akkor szembesült a hatalmas méretekben feltett idézetekkel, amikor már feltették, csak az hiheti el, akinek még nyolc általánosa sincs.  Az is baj, ha az évnyitó napján nem járta körbe az iskolát, és nem ellenőrzött mindent, és az is baj, ha az idézet-tábla csak az évnyitó napján került fel a falra, és amikor észrevette, nem takartatta le. Ugyancsak érdekes, hogy ha igaz lenne, hogy az igazgató a dologról nem tudott, akkor miért nem áll elő az az „elvetemült” vállalkozó, aki a diri megkérdezése nélkül tett föl egy ilyen tartalmú feliratot? 

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke pedig vajh miért csak a botrány hatására jelentette ki, hogy „pártpolitikának nincs helye az iskolában”, miért nem akkor háborodott fel, amikor az évnyitón átvágta a nemzeti színű szalagot?

Kíváncsi lettem volna, mit állapít meg az ügyről Aáry Tamás Lajos ombudsman, de ő visszalépett a vizsgálattól. Addig is szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a táblán szereplő orbáni hét törvény közül az egyik, a „Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük”, csúfosan megbukott.

Ez a meccs ugyanis nem addig tartott, amíg a tábla kihelyezője meg nem nyerte. 

Már az első félidő lefújása előtt befejeződött.