Van esély arra, hogy a kormány ezúttal visszakozik, nehogy kiessünk az uniós programokból

Bombaként robbant a héten az Európai Bizottság még december közepén született döntésének híre: miután az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből. Összeférhetetlennek tartják ugyanis, hogy fideszes politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.

A Népszava értesülése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, tudatva azt is, hogy a tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.

Mint a lap megírta: Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, többségük jelentős összegeket kapott a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40-45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt. A Corvinus ráadásul 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig történetében először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot. 

Az Európai Bizottság döntése tehát 21 modellváltáson átesett hazai egyetemet érinthet, az összes vidéki egyetem ilyen, a fővárosban pedig a nagyok közül például a Corvinus és a Semmelweis is. 

Milyen negatív hatásai lehetnek egy ilyen megvonásnak? Mit eredményezhet ez a diákok, az intézmények, és általában is az ország számára? Erről kérdeztük Mészáros Tamást, a Corvinus Egyetem korábbi rektorát, akinek továbbra is élő kapcsolata van a felsőoktatási intézménnyel, ahova máig visszajár tanítani, vizsgáztatni.

„Az elszigetelődés a legnagyobb veszély. Nem lehet így 21 felsőfokú oktatási intézménynek elszigetelődnie Európától – ez okozhatja a legnagyobb hátrányt is” – szögezte le, hozzátéve: hiába mondja Orbán Viktor, hogy ki kell maradnunk mindenféle blokkból, de azt mintha elfelejtené, hogy eleve már az Európai Unió, azaz egy blokk tagja vagyunk, az EU pedig a sarkára állt, és a korlátozást kiterjesztette immár a felsőoktatás területére is.

Mészáros szerint nem arról van szó, hogy ne segítsék a munkát valamilyen tanácsok. Ha össze tudnak hozni egy jó testületet, az akár még hasznos is lehet az egyetemek számára – mutatott rá. A maga részéről mindig is támogatta, hogy külsősök is beleszóljanak – persze értelmesen – abba, hogy mi folyik az oktatásban, hiszen végső soron ők veszik fel később a végző hallgatókat. Mint kifejtette: „támogattam a Magyar Bálint féle Gazdasági Tanácsokat is – s csak emlékeztetnék arra, hogy éppen a Fidesz fúrta meg azokat az Alkotmánybíróságnál”. Ám most nemhogy döntési jogú testületeket állítottak fel, egyenesen olyan óriási vagyon felett rendelkezőket, amelyek tevékenységébe senki nem láthat bele. Amit az „örökéleti” tagokból álló kuratórium eldönt, abba senki nem szólhat bele, s nem is tud róla senki – sorolta a tényeket, majd leszögezte: „ezt a rendszert tényleg le kell nyesegetni”.

S hogy lát-e esélyt arra, hogy Orbánék ebben is visszakoznak annak fejében, hogy ne essünk ki az Erasmus és a Horizont kedvezményezettjei közül? Mészáros Tamás erre egy eléggé óvatosnak tűnő igennel válaszolt. 

Mészáros szerint – ellentétben azzal, amit Navracsics állít – nem volt meglepő az Európai Bizottság lépése, és már csak azért sem érhette váratlanul a kormányzatot, mert Navracsics már korábban tisztában volt azzal, hogy a Bizottság problémákat lát a felsősoktatás területén is – szögezte le. A professzor szavait egyébként alátámasztja például az Euronews tavaly júliusi cikke, amiből az derül ki, hogy Brüsszelben bírálták a magyar egyetemek alapítványi rendszerbe kiszervezését is. A portál Navracsics Tibort is megkérdezte az ügyről, s ő úgy reagált, hogy nem találkozik egyelőre alapvető kritikákkal. Ugyanakkor elismerte, hogy vannak kérdések, érdeklődések, és tisztázásra való részletek.

Sokan, sok helyen már elmondták a véleményüket arról, milyen káros hatásai lehetnek annak, ha az Európai Unió valóban kizárná az érintett magyar felsőoktatási intézményeket az Erasmus+ csere- és a Horizont kutatási programból – reagált Mészáros Tamás arra a kérdésünkre, mivel járhat az egyénekre, illetve az intézményekre, de akár az egész országra nézve egy ilyen lépés. Mint mondta, a Corvinus esetében – ahol több, nem Erasmusos ösztöndíj-lehetőség is van – nagyobb mélyütés lenne a kutatási programok finanszírozásának leállítása. Az egyetemek ugyanis hálózatban dolgoznak, kutatnak, s ha erre nincs forrás, azt nagyon megsínylik, arról nem szólva, hogy a Horizont is egy egyetemek közötti kapocs, ami – amellett, hogy a közös kutatások eleve hasznosak – hozzáférést enged külföldi kutatásokhoz, főleg a menedzsment és közgazdász vonalakon, ahol nem titkosítottak az eredmények, mint például az orvosin.

Sokan mennek ki külföldre az Erasmusnak köszönhető ösztöndíjjal, fél évet tanulnak kint ennek terhére, de az ügyesebbek találnak más ösztöndíjakat és további kint tanulási lehetőségeket – folytatta az előnyök felvillantását. A nyugati egyetemen eltöltött fél év – s az annak köszönhetően kint szerzett további ösztöndíjjal folytatott kinti tanulmányok – biztosít egyfajta tudást és magabiztosságot a hallgatók számára. Meg persze a nyelvtudást is erősít, amire azután még inkább égető a szükség, miután a Fidesz eltörölte a kötelező nyelvvizsgát az egyetemen – jegyezte meg. További előnye a programnak, hogy magyar hallgatók ezrei tanulhatnak szerte a világban, ami olyan informális kapcsolati hálót jelent, amiből nem csak az egész felsőoktatás, hanem az ország is profitál.

Olyan hatástól is tart, hogy idehaza emiatt romlana az oktatás minősége. Ugyanis nem csak a hallgatók, hanem az oktatók számára is rendelkezésre álló csereprogram, s ezt már több ezer oktató ki is használta. 

Arról nem szólva – folytatta a negatív hatások sorát –, hogy tovább folytatódik az a sajnálatosan már tapasztalható folyamat, hogy a magyarok „feketeseggűekké” válnak külföldön.  Már ma is vannak olyan tapasztaltok, hogy egy hallgató azért nem tudta igénybe venni egy hollandiai város egyetemén elnyert ösztöndíját, mert furcsa módon, egyetlen bérbeadó sem volt, akinél albérletet tudott volna szerezni – említett egy konkrét példát Mészáros Tamás.