Vendégmunkások és félelmek Magyarországon
Magyarországnak szüksége van a vendégmunkásokra, de azt nem lehet állítani, hogy szívesen fogadja őket – így látja Cathrin Kahlweit, a Süddeutsche Zeitung tudósítója, aki emlékeztetett arra, hogy a nagyarányú kivándorlás miatt munkaerőhiány lépett fel, ám az új bevándorlási törvény megszigorítja a külföldiek alkalmazásának feltételeit, és tovább korlátozza a menedékjogot, noha az már így is rendkívül keménynek számít Európában.
A kormány már a nyáron nekirugaszkodott a vendégmunkások importjának, ám egy időre visszakozott, a hazai sajtó szerint azért, mert már nemigen lehet visszanyomni a palackba a szellemet, amit Orbán a migrációellenes politikával kiengedett – írta a német liberális lap. A lakosság több helyen lázadozik az idegenek ellen, főleg ha úgy érzi, hogy azok elveszik előlük a munkát, a lakást, az orvosi ellátást és az iskolai helyeket.
Az üres állások száma félmillió körül jár, ezért kell máshonnan importálni a munkáskezet, például az akkugyárakhoz, illetve az autóiparba. De ezek az emberek maximum 2+1 évre kapnak engedélyt és a családjukat nem hozhatják magukkal. Szerződtetésükre csakis közvetítő cégeknek, illetve olyan társaságoknak van módja amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokban érdekeltek – vagyis a felügyeleti hatóság, illetve a közvélemény ellenőrzése nélkül működnek.
A Helsinki Bizottságnak az a baja a törvénnyel, hogy az éppen olyan, mint a régi, márpedig azt több ízben elkaszálták az európai bíróságok. Tavaly mindössze 45 menedékkérelmet fogadtak el, viszont mindennapos a törvénysértő kitoloncolás a déli határon. A szám rendőrségi adatok szerint az idén már 100 ezer körül jár. Orbán ugyanakkor a menekültek átvételébe sem megy bele.
(A cikk csak előfizetők számára olvasható.)
