Vidnyánszky lebukott: libernyákok segítették

Böjte József azt írta, hogy nem hozta volna nyilvánosságra a Vidnyánszkyt lebuktató bizonyitékokat, ha szerényen visszalépett volna, de akarnoksága rákényszeríti az igazság feltárására.

Először változtatás nélkül közöljük Böjte írását:

Amikor segítettünk neki, nem ilyen ember volt…

(Felhasználtam Judit Gyulaházi – Az örök hála című írását is.)

Vidnyánszky Attila, úgy látszik, már nem emlékszik arra, mennyi mindent köszönhet ennek a „liberális bagázsnak.”

Pedig nélkülük valószínűleg sosem tudott volna kitörni a beregszászi nyomorból. Nézzünk vissza kicsit a múltba.

Az 1992-ben alapított beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház elképesztően nyomorúságos körülmények között működött.

A magyar színházi szakma országos segélyakciót indított 2005-ben Vidnyánszky társulatának megmentéséért.

A beregszászi magyar színház épületének befejezéséért és a társulat megsegítéséért elindított nagyszabású segélyakcióhoz több mint 21 magyarországi színház csatlakozott. A szervezés kezdeményezője a Független Magyar Művészeti Alapítvány volt, az élén olyan „libernyákokkal”, mint Jancsó Miklós és Böjte József filmrendező, valamint a szintén „libernyák” publicista, Bodor Pál. A védnök Töröcsik Mari volt.

Nyílt levélben kérték a Magyarországon dolgozó művészeket, hogy lépjenek fel gálaműsorokban, a színházak pedig fogadják be a beregszászi társulatot vendégjátékokra. A színházak közül több is egy saját előadásának teljes bevételét ajánlotta fel. A budapesti Vígszínház mintegy másfél millió forintot utalt át a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház romos épületének felújítására.

Legalább tizenkétmillió forint gyűlt össze a húsznál is több esemény során a libernyákoknak köszönhetően. Még az alternatív csoportok is segítettek.

Közös jótékonysági koncertet adott a Republik és a Budapest Klezmer Band Nyíregyházán.

Eger város (szocialista) és a IX. kerületi Gegesi Ferenc (libernyák) polgármestere 1-1 millió forintot küldött a színház megsegítésére.

Tamás Gábor Svédországból jött haza énekelni a Uránia Moziban rendezett koncertre, sőt, egy komplett színházi hangosító berendezést adott nekik. Cselényi László, az Uránia akkori igazgatója kiharcolta a tv-felvételt. A Duna Tv kétszer is leadta a koncertet és gyűjtést hirdetett.

Márta István, az Új Színház direktora felajánlotta, hogy beregszászi társulatuknak akár a felét is leszerződtetné. Vidnyánszky rendezett néhány előadást is.

Nem csak az Új Színház állt előtte nyitva, segítő kezet nyújtott neki az elkötelezetten baloldali Szinetár Miklós is. A nemzetközi karrierje tán sosem indult volna be, vagy sokkal nehezebben, ha Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház akkori főigazgatója nem figyel fel rá, és nem csinál belőle vezető rendezőt az Operaházban.

A Nemzeti Színház Gálaestjén sok művész lépett fel, az Operaház zenekara és szólistái, aztán Szakcsi Lakatos Béla, Selmeczi György , Darvasi Ferenc és Jávori Fegya zongora versenye és a Honvéd Táncszínház fergeteges estét adott, Jordán Tamás rendezte és a teljes bevétel a Beregszászi Színházé lett. Cselényinek hála, a TV2 felvette és leadta.

A Független Magyar Művészeti Alapítvány külön számláján 26 millió forintot gyűjtött a civil adakozóktól. Hozzávetőleg 50 millió forint gyűlt össze a színházaktól és a gyűjtésből. Ebből adtak fizetéseket a színészeknek, lakást vettek a fiatal színészeknek és felszerelték a színházat minden szükségessel, mosógéptől a díszletekig. Akkor ott egy vezető színész 12.000 forint fizetésből kellett, hogy megéljen!

Az első Gyurcsány-kormány idején – magas állami díjban részesült, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki. Két évvel később pedig kinevezték a debreceni Csokonai Színház igazgatójának. Érdemes aláhúzni: akkor is balliberális kormányzás volt.

Az utóbbi hetekben, ahol csak tehette, szidalmazta az SZFE-t, ahol szerinte a tanítás színvonala rendkívül alacsony. Tehetséges fia ott végzett és ma vezető színész a Vígszínházban.

Milyen érdekes, a „kommunista ráhatás” a rendszerváltás utáni években még egyáltalán nem tűnt fel neki, sőt, egy riportban azt mondja,

„Elindultam a Beregszász melletti falvakba színészeket toborozni, ki is választottam néhány tehetséges fiatalt. Belőlük alakult meg az első kijevi magyar színészosztály. Segédtanárként tanítottam őket. Mivel a diákjaimnak anyanyelvi oktatásra volt szükségük, felvettem a kapcsolatot a budapesti színművészeti főiskolával. Babarczy László, az akkori rektor készségesen segített: az osztályom három szemesztert itt végezhetett.”

Utólag tehát akár azt is kérdezhetnénk Vidnyánszkytól: ha az a „liberális és kommunista bagázs” nem segített volna nekik a színművészetin, ki tanította volna meg magyarul a színészeit? Hol lennének ma? A tanáraik egyike nem mellesleg Szinetár Miklós volt.

Úgy vélem, színháztörténeti jelentőségű volt ez az összefogás és támogatás. Ilyen még nem történt hazánkban.

A komcsizással amúgy is óvatosabban kellene bánnia Vidnyánszkynak, aki az Echo TV Arcképek című műsorában 2015 januárjában nyíltan beszélt az édesapjáról is:

„Apám kommunista volt, párttag. Intézményvezetőként nagyon kevesen tudták megúszni, hogy ne legyenek a kommunista párt tagjai. Azt hiszem, hitt is a rendszerben, az összes hazugságával együtt. Apám a párt parancsára fölírta, hogy kik járnak betlehemezni a faluban, aztán hogy jelentette-e, azt nem tudom.”

Ha Vidnyánszky ennyire megértő és megbocsátó az édesapjával – és legyen is az! –, akkor viszont mi a fenét kommunistázik-liberálisozik itt nekünk?

Mégis, mit akar még? Színházi emberek tudják mit jelent az, ha valamire azt mondják, SOK!

Attila, SOK! Rendezz, ne politizálj, mert nem méltó hozzád!

Böjte József

Ez pedig Trill Zsolt, akkor még beregszászi színész beszéde 2005. június 6-án. A Nemzeti Színházban megsegítésükre tartott, Jordán Tamás által rendezett Gálaesten hangzott el:

A Beregszászi Magyar Színházért szól a harang

Kedves Közönségünk, kedves Barátaink!

A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata nevében köszönetet mondani jöttem.

Köszönetet mindazoknak, akik a tavaly decemberben a Független Magyar Művészeti Alapítvány szervezésében indított akcióban részt vettek.

Elsőnek az Uránia Filmszínház akkori igazgatója, Cselényi László szervezett egy szép koncertet. Tamás Gábor Svédországban élő, Erdélyből származó énekes és társulata lépett fel, nagy sikerrel. És ezt a koncertet azóta kétszer is közvetítette a Duna Televízió – gyűjtéssel egybekötve.

A hazai színházak példaadó szolidaritással álltak az akció mellé, és így 11 Budapesti és vidéki színházba kapott társulatunk meghívást, amelyek bevétele az akció számláját gyarapította.

Hadd soroljam fel ezeket a színházakat:

Új Színház

Nemzeti Színház

Örkény Színház

Bárka Színház

József Attila Színház

Pesti Magyar Színház

Radnóti Színház

Keszthelyi Nyári Színház

Egri Gárdonyi Géza Színház

Tatabányai Jászai Mari Színház

Békéscsabai Jókai Színház

Pécsi Nemzeti Színház

Kecskeméti Katona József Színház

Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház

Voltak olyan színházak is, amelyek egy saját előadásuk bevételét ajánlották fel. Ilyen a:

Pesti Magyar Színház

Új Színház

Budapesti Operettszínház

Madách Színház

Vígszínház

Krétakör Színház

A Honvéd Együttes egy előadást ajánlott fel és részvételt a ma esti Gálaműsorban.

Köszönjük!

Segítségünkre sietett két Kárpátaljáról származó művész Bódi László (Cipő), a Republic frontembere és Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetője, akik közös koncertet adtak Nyíregyházán februárban, és adnak majd Budapesten a Művészetek Palotájában, ősszel.

És Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Polgármestere segítségével, megkaptuk a Bujtosi Szabadidő Csarnokot a koncerthez.

Meglepetésünkre dr. Nagy Imre, Eger város polgármestere 1.000.000 forint támogatást adott, egri fellépésünkkor. És mai hírünk, hogy Ferencváros polgármestere, Gegesi Ferenc szintén 1.000.000 forint támogatást nyújt testvérvárosuk színházának. Köszönjük.

Támogatóink:

A Pauker Nyomda vezetője, Vértes Gábor 500.000 forintos nyomdai munkát ajánlott fel.

A Visualpower a koncertek kivetítőit ajánlotta fel, több százezer forint értékben.

Köszönjük! 

A szervezők nagyszabású elképzelése volt, hogy a leggazdagabb 200 magyar vállalattól fél-félmillió forint kér színházunk felépítésére. Abban bíztak, hogy a gazdaság és a kultúra összekapcsolása sikeres lesz. A Sanoma Budapest Kiadói Rt. segítségével sikerült eljutniuk a 200 céghez, de eddig egyetlen pozitív választ kaptak. De még reménykednek.

Reménykedünk.

Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk köszönetet mondani minden művésznek, akik a ma esti Gálaesten fellépnek, valamint védnökeinknek, akik kiállásukkal segítették az akció sikerét. Törőcsik Mari, Jancsó Miklós, Cselényi László, Bodor Pál és Böjte József, aki fő szervezője és mozgatórugója a színházunk segítésére szerveződő eseményeknek.

Mindegyiküknek Köszönjük!