Zsiday Viktor: nem hogy Ausztriát, de Lengyelországot sem fogjuk utolérni
Az elmúlt 15 évben Magyarországon a munkaerő termelékenysége csupán körülbelül éves egy százalékkal nőtt, ami borzasztóan kevés – írja blogjában Zsiday Viktor befektetési szakember.
Mi okozza ezt az alacsony ütemet? – teszi fel blogjában a kérdést, amire válaszol is: „valószínűleg számos tényező, de ha csak egyet, a legfontosabbat kellene kiemelnem, akkor azt gondolnám, hogy ez a tényező a verseny hiánya".
Hogy mit ért ez alatt, részletesen is kifejti:
1. A magyar kormányzat számtalan módon, és jellemzően nehezen kiszámíthatóan, ad-hoc jelleggel avatkozik be a piacba, ami rendkívüli megnehezíti a normális működést (egy nap alatt változó, időnként visszamenőleges, vagy azonnal bevezetendő szabályozások, különadók, stb.).
2. Ehhez járul, hogy a hazai intézményrendszer függetlensége és gyorsasága is gyakran megkérdőjelezhető. Független, szakszerűen és gyorsan működő intézmények nélkül nincs jól működő piacgazdaság.
3. Bizonyos szektorokban csak néhány, jellemzően állam-közeli szereplő van, ide betörni szinte lehetetlen.
4. Más szektorokban a kormányzat egyes szereplőket támogat, másokat büntet, jellemzően a szocializmus logikájához hasonlóan, a hatékonyabbaktól elvéve és a kevésbé versenyképesek felé átcsoportosítva.
5. A gazdaság szereplői számára az EU-s és állami források megszerzésére optimalizálás gyakran jóval jövedelmezőbb, mint a piaci versenyben helytállni, ez nyilván torzítja számukra az ösztönzőket: ha pályázatírásban, lobbizásban – ne adj' isten – korrupcióban kell jónak lenni, akkor nem a piaci működésre fogok koncentrálni. Ez egyfajta „resource-curse”.
6. A gazdaságpolitika bizonyos elemei is a hatékonyság növelése helyett a gyengén működő szereplők kisegítésére irányulnak, ezek kiváló példája a forint állandó leértékelgetése, ami rövid távon segít az exportőrökön, de hosszú távon káros.
Zsiday Viktor szerint a kérdés az, hogy a fenti tényezőkben lesz-e, várható-e változás a következő években. Amennyiben nem, akkor 5-10 éves távon a múltbeli egy százalékos termelékenység-növekedésnél több nem elvárható, és nem is realisztikus. 1-2 éves távon természetesen fel lehet pörgetni a gazdaságot, akár még az áhított három-hat százalékos sávba is, de hosszabb távon ebben a struktúrában szinte lehetetlen.
Amíg a fenti problémákat nem kezeljük, és nem lesz valódi piaci verseny Magyarországon – vélekedik a szakember –, addig nem hogy Ausztriát, de Lengyelországot sem fogjuk utolérni.
