37 éves és még évtizedei lehetnek a legrégebbi világcsúcsnak
Jarmila Kratochvilova 1983-ban, Münchenben maga sem gondolta, hogy 800 méteres futása még a 2020-as évek elején is mérföldkő lesz. Három-négy másodperccel szoktak tőle elmaradni egy olimpiai döntőben is.
Tíz olyan világcsúcs van a női atlétika olimpiai számaiban, aminél egyáltalán nem látszik, mikor fogják megdönteni. Nem tudni, hogy megszületett-e már az, aki 100, 200 vagy 800 méteren, vagy diszkoszvetésben ezeket a rekordokat átadhatja a múltnak – írja a Telex.
Ez meglepő, hiszen harminc év alatt jelentősen fejlődött az edzői módszertan, és egy másik sportágban, az úszásban a nyolcvanas évek eredményeivel sok esetben már a nyolcas döntőbe sem lehetne bekerülni. Ráadásul a férfiak futószámaiban is nagyfokú a progresszivitás.
Ami pedig a magyarázat lehet: az atlétika első világbajnokságát 1983-ban rendezték, amikor még nem volt érdemi doppingellenőrzés. Attól tartottak, hogy ha a pozitív eseteket nyilvánosságra hozzák, azzal megzavarják a sportág ünnepét. Akkoriban még nem kellett előre bejelenteniük a sportolóknak, merre járnak, a világ melyik pontján készülnek fel, és ismeretlen fogalom volt a be nem jelentett mintavétel.
A legrégebbi csúcs Jarmila Kratochvilováé, aki 30 éves kora felett kezdett el fejlődni, már ez önmagában kérdéseket vet fel. A Sport Illustrated már 1983-ban azt írta, hogy színtiszta provokáció a teste: hogy lehet ilyen izomzata valakinek, vetették fel a kérdést. A csehszlovák futónő erre úgy reagált, hogy keményen edz, míg edzője szerint tonnákat mozgatott meg, katonai maszkban és tíz kilós mellényben futott, 18x300 métereket.
„Soha nem láttam még olyan női testet, mint az övé. Biológiailag sokkal inkább hasonlít egy férfira, mint egy nőre. Ezek az izmok pedig valószínűleg nem a súlyemeléstől születtek” – mondta Leroy Perry amerikai orvos a csehszlovák futóról.
Valamennyi női rekord közös vonása, hogy meglehetősen férfias felépítésű nők érték el, a magas tesztoszteronszint lehet a magyarázat a rekordokra.
