Az átlátszó bugyi, avagy feledhető Oscar-díjas filmek Hollywoodból

Alig telt el néhány óra a 92. Oscar gála óta, de a filmekről már alig esik szó. Már csak a tésztafodros ruhákról, kivillanó keblekről, áttetsző estélyikről, és még átlátszóbb fehérneműről, varázslatos sminkekről, vécékefébe oltott tintahalról, 770 milliós fülbevalóról, és 15 milliós Rolex karóráról értekezik az internet népe. Szóval minden csiliviliről szó van, csak a filmeket felejtették el azonnal. Ma már úgy kell kikeresni a győztes film címét, az Élősködőket, amivel a dél-koreai stáb négy Oscar díjat is elnyert; Bong Dzsun Ho a lényegében minden fontos díjat elvitt. A legjobb film, a legjobb nemzetközi film fődíját, a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv díját is hazavihette. Csalódást okozott a győzelemre is esélyes 1917 című film, ami a legjobb hangkeverésért és legjobb vágásért járó elismerést zsebelte be. A színészi kategóriában a Joker című filmért Joaquin Phonix, a Judy című filmért Renée Zellweger, a Volt egyszer egy Hollywood-ért Brad Pitt kapta az Oscar szobrot. Sokak számára ugyan meglepetést, és váratlan győzelmet jelentett a díjkiosztó, de a többség csalódott. Réz András filmesztéta az utóbbiak közé tartozik, s a Hírklikknek nyilatkozva, nem is próbálta ezt leplezni.

„Nem akarom a filmeket gyalázni, de nekik is köszönhető, hogy ma már mindenről beszélnek, csak a győztes filmekről nem” – mondja az ismert esztéta. Réz szerint volt olyan idő, amikor a filmesek bátrabbak voltak, reagáltak a világ történéseire. Ezért aztán hosszabb életük volt a filmeknek a mozikban is.

Az Oscar-gálán sikerrel szereplő filmek jó része viszont már „leketyegett, vagyis már tettek egy kört a mozikban, s persze ezek után nem biztos, hogy a nézők újra visszakövetelik a már látott produkciókat. Ugyanis közben az élet nem áll meg, folytatódik a pénzgyártás. Megjelent a „Bosszúállók 74”, vagy a „Még halálosabb iramban 97” része. Korábban ugyan a Filmakadémia akart egy olyan kategóriát is, hogy a legsikeresebb tömegfilm, de valaki rájött arra, hogy ezeket a mozi pénztárainál, a nézők részesítik különdíjban.

Az Oscar-díj elsősorban a jó filmeknek járna, nem pedig a tömegsikert besöprő izéknek. Az utóbbiaknak nem kell akadémia, nem kell zsűri, egyszerűen bejelentik majd, hogy melyik produkció csinálta a legnagyobb bevételt – és annyi.

Közben nagyon sokat változott a világ, az úgynevezett jó filmeket komolyan sújtja a PC, vagyis a politikai korrektség követelménye. Ma már szinte mindennél fontosabb, hogy egy filmben hány fekete és fehér szereplő van, netán kínai. Vagy, hogy hány más nemi identitású jöhet be a filmbe. Van-e a csapatban mee too, vagy sincs? Ezek kívül – Réz András szerint – a filmeket a világon jócskán cenzúrázzák. Ilyen körülmények között, nagyon nehéz jó filmet csinálni.

Napjaink nagy témáit, akár a Trump-jelenséget, akár a klímaválságot, vagy egyszerűen csak a kis ember szorongását azért nehéz megfilmesíteni, mert az amerikai elnök, vagy a populizmus megfilmesítése nem adható el külföldön, vagy a Távol-Keleten. Az amerikai, vagy ha jobban tetszik, a globál filmgyártás csak akkor tud növekedni, ha új piacokat hódít meg. Viszont, ha a filmeket keleten akarják eladni, ott számolni kell a néző ízlésével; csínján kell bánni a vallási utalásokkal, fedetlen testrészekkel, szavakkal, mondatokkal. Ha ezeket a piacokat akarják a filmesek meghódítani, akkor egy csomó mindent már a forgatókönyvből is kihúznak. Ezt nevezik gazdasági cenzúrának. Ilyen körülmények között kicsit nehéz jó filmet csinálni.

Ezért aztán nagyon sok kiugró film nem került az amerikai akadémia elé – amely legfeljebb már csak fele részben amerikai – köztük az Élősködők című produkció. Ez a film nem Amerikában, nem is a nyugati kultúrában játszódik, de olyan problémát fog meg, mint a „lent” és a „fent” viszonyát, ami Dél-Koreán kívül is érthető. Ráadásul csavarokkal, izgalmakkal telve meséli el a történetet. A siker, a teljesítmény hajszolását. Később persze kiderül, hogy a gazdagok és a szegények is áldozatok, mert nincs viszonyuk a valósághoz. A lent lévők pedig még talán jobban ismerik az életet. Izgalmas.

Nem is csoda, ha az akadémia tagjai nem az esélyesnek tartott 1917-re, vagy az Ír című filmre, netán a Jokerre, esetleg a Hollywood sztorira szavaztak. Az egyiknek nincs forgatókönyve sem, a másik hosszú, unalmas és bonyolult, szóval maradt az Élősködők. Réz András végül úgy summázza, hogy ez a film megérdemli a szakma első számú díját, az Oscart. Mind a négyet.

Réz András úgy gondolja, hogy ha látta is, érdemes még egyszer megnézni a Joker című filmet, benne Joaquin Phoenix alakítását, amiért szintén megkapta az Oscar szobrot. Újranézésre van esélye Zellwegernek, azaz a Judy című produkciónak is, de miután egyszer látta már, kihagyná az Ír című végtelen hosszúságú filmet, és a Jojo Nyuszi-t is elég volt egyszer látni.