Kettétört kenulapát
Kövessy Róbert filmrendező 2018 nyarán kezdte forgatni – „Kocsmajaj” címmel – a legendás Wichmann kocsma utolsó napjait bemutató filmjét, de forgatókönyvébe alaposan beleszólt az élet kegyetlen, visszafordíthatatlan dramaturgiája. A legenda nemrég eltávozott.
Wichmann Tamásra, a „Magyar lapát” című film rendezője így emlékezik:
A Wichmann kocsma váratlan bezárása okán kezdtünk el forgatni 2018 nyarán, hogy megörökítsük az utolsó napjait ennek a kultikus helynek, amely a romkocsma negyed előfutáraként, már a nyolcvanas években egyfajta „menedékhelynek” számított. A cégér nélküli hely híre egyfajta „oral history”-ként terjedt Pesten, szájról-szájra járt művész, zenész, sportoló és ellenzéki nyelveken, így válhatott a rendszerváltás egyik fontos underground helyszínévé is. Én a közeli Madách gimnáziumba jártam, ahol Tamás fiával, Ákossal szamizdatoztunk, így annak idején – sokszor a KISZ-esek vigyázó szemei elől menekülve – lejártunk a kocsmába, de amúgy is volt a helynek egy olyan befogadó életérzése, mindenki úgy érezhette, hazajön oda. Valahogy Tamás személye biztonságot adott mindenkinek azokban az időkben.
Számomra csak a forgatás közben derült ki, hogy Tamás súlyos beteg. Sokáig nem volt ez publikus, úgy érezte, egyedül kell megküzdenie a gyilkos kórral. Így a kocsmafilm dramaturgiája egy életrajzi, retrospektív portréfimbe fordult. Szerencsésnek érezhettem magam, hogy Tamás utolsó másfél évét tudtam dokumentálni, ábrázolni, felvillantani egy kicsit a kilencszeres kajak-kenu világbajnok sportoló karrierje mögött az embert, gondolatait sportról, a világról, családról, barátait és barátságait. – A közös élményeikkel, sztorijaikkal tudtak emlékezni rá.
Külön öröm volt, hogy nagy riválisával, Ivan Patzaichinnal, az olimpiai játékok legeredményesebb román kenubajnokával is össze tudtunk hozni egy utolsó találkozót, s két hónappal ezelött még a 70. születésnapjára küldött videóüzenetét is fel tudtam venni. Wichmann Tamás egyedülálló sportolói kvalitásai mellett, nagy „bohóc”, nagy színész is volt, akinek elég volt, ha csak önmagát alakítja egy olyan szerethető szerepben, amire nagyon sokan fognak még – a sporteredményein túl – évtizedek múlva is emlékezni.
Wichmann Tamásnak az Urániában tartott filmbemutató előtt – súlyos betegsége okán – egy orvosi vizsgálatra kellett sietnie. Távozása előtt háláját fejezte ki a sorsnak, hogy még elköszönhetett az összegyűlt nézőktől. A barátokból, sportolókból, sportvezetőkből, újságírókból álló közönség hosszú percekig tartó vastapssal búcsúzott tőle.
Wichmann Tamás temetése 2020. március 3-án lesz a Farkasréti temetőben.
