Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál az űrben
Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során – közölte a HUN-REN kommunikációs főosztálya csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben kiemelték, hogy a magyar kutatóűrhajós által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor – írták.
A tájékoztatás szerint a HUNOR IMU-DRS (IMU - Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján.
Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék.
A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja.
A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat.
„Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni" – idézték a közleményben Kornyik Miklóst, a projekt vezetőjét, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársát.
A kutatás az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában segíthet, valamint a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet.
„A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett, más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk" – tudatta a HUN-REN Rényi kutatója.
Hozzátette: „az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, a robotika, a videójátékok, a repülőszimulátorok és a különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is".
Mint írták, a kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget – olvasható a közleményben.
