Orbán többé nem lehet miniszterelnök? Magyar György tiszta vizet önt a pohárba!

A miniszterelnöki hivatali idő nyolc évben történő maximalizálásáról szóló politikai vita egyik központi kérdése, hogy egy ilyen szabályozás visszamenőleges jogalkotásnak minősülne-e. Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában úgy fogalmazott: a visszamenőleges hatály fogalma elsősorban büntetőjogi kategória, és ebben az esetben nem alkalmazható.

Az ügyvéd szerint a büntetőjogban alapelv, hogy egy személy csak az elkövetés idején hatályos törvény alapján vonható felelősségre, vagyis később elfogadott szabályok alapján nem lehet valakit szankcionálni. A miniszterelnöki ciklusok számának korlátozása azonban szerinte egészen más területhez tartozik. Mint mondta, „itt másról van szó, ez közjogi kérdéskör”, amely az alaptörvény módosítását és annak jövőbeni hatásait érinti.

A korlátozás a jövőre vonatkozna

Magyar György szerint önmagában az a tény, hogy egy korábbi miniszterelnök már hosszabb ideig töltötte be hivatalát, nem jelenti azt, hogy egy új szabály visszamenőleges lenne. Úgy vélte, a szabályozás lényege éppen az, hogy előre tekintve határozza meg a hivatal betöltésének feltételeit.

Példaként egy munkavállalási feltétel módosítását hozta fel: ha egy szakmában korábban három év gyakorlat is elegendő volt, majd ezt később kilenc évre emelik, az nem érinti visszamenőleg azokat, akik már korábban megfeleltek az előírásoknak, viszont a jövőbeni jelentkezők számára új feltételt jelent. Ennek analógiájára a miniszterelnöki megbízatás időkorlátja sem a korábbi időszakot „írná felül”, hanem a későbbi jelölésekre és megbízatásokra vonatkozna.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy senkinek nincs alanyi joga arra, hogy miniszterelnök legyen, ezért a tisztség betöltésének feltételei megváltozhatnak. Szerinte a kérdés nem az, hogy korábban ki mennyi időt töltött hivatalban, hanem az, hogy a jövőben milyen szabályok alapján lehet valaki újra miniszterelnök.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy a politikai vitában többen felvetették: amennyiben korlátozzák a miniszterelnöki időtartamot, a szabályozást csak későbbi időponttól, például 2030-tól kellene hatályba léptetni. Magyar György szerint ennek jogi értelemben nincs jelentősége abból a szempontból, hogy visszamenőlegesnek minősülne-e az intézkedés, mivel nem büntetésről, hanem jövőbeni közjogi feltételrendszerről van szó.

Nem a választás, hanem a jelölés lehet a kulcskérdés

A műsorban az ügyvéd kitért arra is, hogy a magyar parlamentáris rendszer sajátosságai miatt szerinte pontos jogi megfogalmazásra lenne szükség. Rámutatott: Magyarországon a választók nem közvetlenül miniszterelnökre szavaznak, hanem pártokra, egyéni képviselőkre és pártlistákra, ezért a miniszterelnök személyéről végső soron a parlamenti többség dönt.

Éppen ezért Magyar György szerint célszerűbb lenne nem a „megválasztás”, hanem a „jelölés” korlátozásáról beszélni. Álláspontja szerint a szabályozásnak egyértelműen rögzítenie kellene, hogy egy párt kit nevezhet meg miniszterelnök-jelöltnek, és milyen esetekben kizárt egy személy újbóli jelölése.

Az ügyvéd arra is figyelmeztetett, hogy a szabályozásnak minden lehetséges helyzetet rendeznie kellene: például mi történik akkor, ha egy miniszterelnök nem tölti ki mandátumát, megszakad a ciklusa, vagy más okból változnak a körülmények. A nyolc év vagy két ciklus fogalmát szerinte világosan kell definiálni, mert nem mindegy, hogy egymást követő vagy megszakított ciklusokról van szó.

Felvetődött az is, mi történne akkor, ha egy párt mégis olyan személyt jelölne miniszterelnöknek, akit a szabályozás már kizárna. Magyar György szerint egy alaptörvényi szintű korlátozás esetében az ilyen jelölés egyszerűen érvénytelen lenne. Álláspontja szerint az illetékes választási szervek vagy adott esetben a köztársasági elnök jelezhetnék, hogy a jelölés alkotmányellenes, ezért új személyt kellene állítani.

Új alkotmányt sürgetne Magyar György

A beszélgetés végén Magyar György tágabb alkotmányos összefüggésekre is kitért. Úgy vélte, a jelenlegi alaptörvény folyamatos módosítgatása helyett hosszabb távon új, széles társadalmi konszenzuson alapuló alkotmányra lenne szükség.

Az ügyvéd egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartaná kívánatosnak, amelyben szakmai szervezetek, civil szereplők, egyházi képviselők és különböző társadalmi csoportok vennének részt. Elképzelése szerint ez a testület dolgozhatná ki az új alkotmány szövegét, amelyet társadalmi vita és akár népszavazás is megerősíthetne.

Magyar György szerint az alkotmány elsődleges szerepe az állampolgárok védelme az állammal szemben, ezért különösen fontos, hogy széles körű társadalmi legitimációval rendelkezzen. A jelenlegi jogalkotási folyamatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: elengedhetetlen, hogy azok megfeleljenek a jogállamiság követelményeinek, miközben hosszabb távon szükség lehet a teljes alkotmányos rendszer újragondolására.