A Fidesz nyírta ki a Népszavát
Történetének egyik legsúlyosabb válságát éli a Népszava: 153 év után először fordult elő hétköznapon, hogy a napilap nyomtatott kiadása nem jelent meg. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendégeként Németh Péter főszerkesztő beszélt a kialakult helyzetről, a Mediaworks döntéséről, a felhalmozott adósságról, valamint arról, milyen politikai és gazdasági folyamatok vezettek oda, hogy Magyarország jelenleg nyomtatott országos napilapként gyakorlatilag egyetlen szereplővel maradt a piacon. A főszerkesztő szerint a történet túlmutat egy lap pénzügyi nehézségein: a magyar nyilvánosság állapotáról és a sajtószabadság jövőjéről szól.
A nyomtatott Népszava leállása: üzleti döntés vagy politikai következmény?
A Népszava történetében először fordult elő, hogy egy hétköznapi napon nem került az olvasók kezébe nyomtatott lapszám. A helyzet súlyát jól érzékeltette Balogh Judit felvezetése, amelyben arról beszélt: sokan évtizedeken át úgy éltek, hogy reggel elsőként a Népszavát vették kézbe, ez azonban most már nem történhetett meg.
Németh Péter a beszélgetés elején arra a korábbi kijelentésére is reagált, amely szerint „a Népszava minden vihart túlélt, a NER-t nem élte túl”. A főszerkesztő hangsúlyozta: a történet nem magyarázható egyetlen okkal, mivel a lap valóban jelentős tartozást halmozott fel a nyomdával és a terjesztő céggel szemben. Mint mondta, a lap az elmúlt időszakban nem jutott állami hirdetésekhez, miközben a nyomdai költségeket nem tudta teljes egészében rendezni.
Ugyanakkor szerinte a puszta gazdasági érvelés nem ad teljes magyarázatot a történtekre. Emlékeztetett arra, hogy a Mediaworks – amely a Népszava nyomdai és terjesztési partnere volt – a sajtóhírek szerint jelentős, mintegy 15 milliárd forintos veszteséget halmozott fel az előző évben. Ebben az összefüggésben úgy látja, hogy a Népszava 200–300 millió forintos tartozása aligha lehetett meghatározó tényező. A főszerkesztő arról is beszélt, hogy személyesen ajánlott fel 50 millió forintos részletfizetést a Mediaworks vezetésének, ám állítása szerint erre sem érkezett reakció.
Németh szerint ebből arra lehet következtetni, hogy „valakik valamiért eldöntötték, hogy a Népszavát be kell dönteni”, aminek következményeként a Magyar Nemzet maradhat az egyetlen országos terjesztésű nyomtatott napilap a piacon. A beszélgetésben felmerült az is, miért éppen a választás után egy hónappal következett be a döntés. A főszerkesztő ezt csak feltételezések szintjén tudta értelmezni, de úgy vélte: a politikai környezet átalakulása is szerepet játszhatott abban, hogy megszűnt a korábbi mozgástér.
Arra is kitért, hogy a Mediaworks az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan monopolhelyzetbe került a nyomtatás és a terjesztés területén. Mint fogalmazott, még ha lenne is alternatív nyomda – például külföldön –, megfelelő terjesztő hiányában rendkívül nehéz lenne újraindítani egy országos printnapilapot.
Állami hirdetések, szerkesztői szabadság és a „kollaboráció” vitája
A beszélgetés egyik központi kérdése volt a Népszava viszonya az állami hirdetésekhez. A lapot érő kritikák között rendszeresen felmerült, hogy miközben a kormányzati hirdetésekből bevételhez jutott, ellenzéki és kormánykritikus szerkesztőségi irányvonalat képviselt.
Németh Péter nem tagadta, hogy a lap elfogadott állami hirdetéseket, ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar hirdetési piac az elmúlt években jelentősen torzult. Felidézte, hogy nagyvállalkozók közül többen sem mertek reklámot elhelyezni a lapban, mert attól tartottak, ennek következményei lehetnek. Ebben a helyzetben az állami hirdetések sok esetben a túlélést jelentették.
A főszerkesztő visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a szerkesztőség politikai kompromisszumokat kötött volna. Elismerte, hogy a korai időszakban felmerült olyan kérés, miszerint az Orbán család magánéletével kapcsolatos ügyeket ne tematizálják, ezt azonban szerinte nem politikai önkorlátozásként értelmezték, hanem úgy, hogy a közéleti jelentőségű üzleti tranzakciókat továbbra is vizsgálják. Hangsúlyozta: a lap rendszeresen foglalkozott az Orbán családhoz, Tiborcz Istvánhoz, illetve Rogán Antalhoz köthető ügyekkel, és több témát elsőként a Népszava tárt nyilvánosság elé.
Arra a kérdésre, érkeztek-e közvetlen politikai kérések bizonyos témák elkerülésére, Németh úgy válaszolt: „volt olyan téma, amiben érkezett egy üzenet”, de a szerkesztőség nem tett eleget ezeknek. Szerinte a lap belső autonómiája megmaradt, sőt olykor neki magának kellett vitába szállnia a szerkesztőséggel a fennmaradás érdekében tett kompromisszumok kérdésében, amelyeket végül nem fogadtak el.
A beszélgetés során szóba került a 444 egyik cikke is, amelyet Németh szerint csúsztatások jellemeztek, és amely szerinte azt sugallta, hogy a Népszava „megérdemelte” a sorsát. A főszerkesztő úgy fogalmazott: különösen fájdalmasnak érzi, amikor olyan médiumok részéről érik támadások a lapot, amelyektől inkább szolidaritásra számított volna.
Mi marad a Népszavából, és van-e felelőssége az államnak?
A nyomtatott kiadás megszűnése ellenére a Népszava digitális formában tovább működik. Németh Péter szerint az online felület napi hírfrissítéssel működik tovább, emellett rövid időn belül elérhető lesz egy mobilos, digitális lapszerkezet is, amely vizuálisan a hagyományos újságot idézi majd, ugyanakkor extra tartalmakkal – például videókkal – egészül ki.
A főszerkesztő ugyanakkor elismerte, hogy ez önmagában nem jelent megoldást a fenntarthatóság problémájára. Mint mondta, nem volt elegendő forrás a digitális platform marketingtámogatására, miközben a szerkesztőség tudatosan kerülte azt is, hogy az online jelenlét „kannibalizálja” a nyomtatott lapot.
A beszélgetésben felmerült az a kérdés is, hogy van-e felelőssége egy új politikai vezetésnek a nyomtatott sajtó fennmaradásában. Németh hangsúlyozta: nem közvetlen pénzügyi támogatást várna a kormányzattól, hanem olyan piaci környezet megteremtését, amelyben nem maradhat monopolhelyzetben egyetlen nyomda és terjesztő cég. Úgy vélte, egy demokratikus ország kulturális és történeti örökségéhez hozzátartozik, hogy különböző politikai irányultságú nyomtatott napilapok létezzenek.
A főszerkesztő szerint különösen ellentmondásos helyzet alakult ki azzal, hogy a politikai fordulat után éppen egy, a korábbi hatalmi rendszerhez köthető médiacég döntése nyomán kerülhetett végveszélybe egy kritikus hangvételű, 153 éves lap. „Ez a szomorú benne” – fogalmazott.
A Népszava jövőjéről egyelőre nem tudott biztosat mondani. Bár a Mediaworks jelezte: adósságrendezés esetén kész új szerződést kötni, a gyakorlatban ez előrefizetést jelentene, ami bevételek hiányában rendkívül nehéz helyzetbe hozza a lapot. Németh szerint ha van esély a nyomtatott kiadás visszatérésére, annak „néhány napon belül” kell körvonalazódnia.
A bizonytalanság közel száz munkatársat érint. Júniusra még biztosított a fizetésük, ám hosszabb távon a teljes szerkesztőség sorsa kérdéses. A főszerkesztő úgy látja: a magyar médiapiac jelenlegi állapotában kevés esély van arra, hogy ilyen létszámú újságírói közösséget más szerkesztőségek felszívjanak.
Arra a kérdésre, hogyan érzi magát a történtek közepette, Németh Péter azt mondta: folyamatosan a kiutat keresi, egyszerre próbál kapaszkodni a reménykeltő üzenetekbe és szembenézni azzal a felelősséggel, amelyet munkatársai és olvasói iránt érez. A beszélgetés végén arra kérte az olvasókat: aki fontosnak tartja a lap fennmaradását, előfizetéssel vagy támogatással segítheti a Népszava működését.
