Hűtlen kezelés és pénzmosás ügyében nyomoznak az MNB-ügyben: április 12. után megnőtt az "együttműködési hajlandóság"

Az MNB-ügy nyomozásának legújabb fejleményeiről tartott beszélgetésen Jeney Áron azt mondta, hogy már 2025 áprilisában elindult a pénzmosás ügyében a vizsgálat, és eddig 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat.

A nyomozás során 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap került képbe, a pénzügyi hálózat bonyolultságát jelzi, hogy az egyik érintett társaságnál 117 bankszámlát azonosítottak a nyomozók - mondta.

Vokó Annamária, a KNYF megbízott osztályvezető ügyésze, az MNB ügyében a nyomozócsoport vezetője azt mondta, hogy szerdán és csütörtökön több helyszínen 17 jogi személy ellen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket társszervekkel.

A késő estig tartó műveletekben a KR NNI és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai vettek részt, köztük informatikusok és gazdasági-pénzügyi szakemberek.

Valamennyi helyszínen jelentős mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglaltak le. Volt olyan helyszín, ahol egy külön raktárban több mint 300 doboznyi iratot találtak. Több helyen a teljes szerver adatállományát, máshol az adattárolót foglalták le, és van helyszín, ahol még több napig tart majd az adatok mentése. A lefoglalt több tíz terabájtnyi adattal többszörösére nőtt az MNB-ügyben keletkezett adatok mennyisége - fogalmazott.

Fürcht Pál, a KNYF főügyésze azt mondta, hogy pénzmosás ügyében 2025. április 22-én rendeltek el eljárást, miután az ÁSZ vizsgálatai alapján kerültek a hatóságok látókörébe az MNB működéséhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó társaságok.

Az eljárás megindítását követően már másnap négy magánszemélytől 506,2 millió forint számlapénzt foglaltak le, május 9-én pedig 80,8 milliárd forintnyi értékpapírszámlát fagyasztottak be, több lépcsőben összesen mintegy 92 milliárd forint készpénz, értékpapír és számlapénz került lefoglalásra - jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy kényszerintézkedés nem történt, a nyomozás érdekében a vizsgálat alatti jogi személyek nevét nem hozzák nyilvánosságra, és a műveleti intézkedések célja a vagyonmozgások feltárása. A lefoglalt vagyontárgyak bizonyítékokként szolgálnak, ezek sorsáról a bíróság dönt.

Hangsúlyozta: különösen bonyolult ügyekre igaz, hogy már a felderítési szakaszban bekapcsolódik az ügyészség egy ügybe.

Jelezte, hogy egyeztetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, és további szakembereket vonnak be, mivel a lefoglalt adatmennyiség meghaladja a kapacitásokat. Ennek nagyságát illusztrálandó, kiemelte, hogy a mostani műveletekkel együtt az adatok feldolgozása 1 személynek, napi 8 órában, 20 percet szánva egy oldalra, több mint 20 évbe telne.

Úgy vélekedett, hogy a beszerzés alatt álló elemzőszoftverekkel és a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal gyorsítani lehet majd a feldolgozást, de az ügy várható lezárultára vonatkozó kérdésre nem tudott biztosat mondani.

"Nagyon nagy erők mozdultak meg, és mindenki a saját tudását és tapasztalatait hozta" - fogalmazott, hozzátéve, hatalmas a társadalmi elvárás az ügyben, de a nyomozóhatóságnak a feladata, hogy a jogszabályok szerint járjon el.

Fürcht Pál kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érzékelt politikai nyomást sem a választások előtt, sem a választások után, április 12-ét követően azonban megnövekedett az "együttműködési hajlandóság" egyes cégek részéről.

Kitért arra is, hogy egyes emberek "egyezség megkötését" kezdeményezték, de az ilyen együttműködési szándék nem számít rendkívülinek a büntetőeljárásokban.

Az MNB-ügy kivizsgálására létrehozott nyomozócsoportban nyolc ügyész dolgozik - ismertette.

A főügyész kiemelte: azt, hogy bűnszervezetben valósították-e meg a bűncselekményt, csak a nyomozás későbbi szakaszában lehet megmondani. Amennyiben sikerül bizonyítani a bűnszervezet működését, a maximális büntetési tétel 20 év - tette hozzá.