Fleck Zoltán: a magyar közjogi berendezkedés Orbán alatt nem tér vissza egy jogállami útra
A nagypolitikában keményebb döntések vannak az asztalon, mint a magyar jogállam kérdése, de nem rendelhetik alá az európai jogállami, emberi jogi és egyéb értékeket egy politikai, taktikai engedménynek – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Fleck Zoltán, jogtudós, egyetemi tanár arról a magyar zsarolásról, amely konfliktust hozott létre az Európai Parlament és a Bizottság között.
„Magyarország kiprovokált egy belső vitát.”
Az Európai Bíróságnak a nem politikai szempontokat kell majd értékelnie, kifejezetten szakmai szempontok alapján kell megítélnie, hogy a magyar közjogi berendezkedés megfelel-e az európai jogállami elvárásoknak – mondta arról, hogy az Európai Bizottságot feljelentette az Európai Parlament, amiért megnyitotta a pénzcsapokat Magyarország irányba, szerinte jogtalanul. „Precedensértékű döntés lesz, mert azt az erőegyensúlyt, hatalomrendszert fogja szimbolizálni, hogy jogállamisági kérdésekben az európai intézményrendszer melyik része lesz az, amelyik definiálja a határokat. Most van egy határozott, erős európai parlamenti konszenzus a magyar jogállami rombolással szemben, ami sokkal szigorúbb.”
Dőreségnek tartom, ha valaki azt gondolja, hogy egy ilyen típusú igazságszolgáltatási mozgás, ami most történt, visszatereli a magyar közjogi berendezkedést egy jogállami útra. Pontosan látják, hogy nem az a kérdés Magyarországon, hogy az OBT-nek mekkora a hatásköre, hanem hogy az egész magyar közjogi berendezkedés jogállami módon működik-e vagy sem.
