Magyarország az özvegyasszonyok országa lett

Az időskori jóllét kapcsán az első asszociáció az egészség, úgy tartja a mondás, “csak egészség legyen” a többi majd jön magától. De egészség az nincs. Rosszak az egészségi statisztikák, a nyugdijkorhatát elért emberek nagy többsége már eleve 2-3 krónikus megbetegedéssel küzd, és valójában az egészséges öregedés az átlag emberek számára teljesíthetetlen. De az öregedés lassítható! - És ebben maguk az emberek tehetik a legtöbbet.

Eléggé köztudott, hogy a fizika mozgás a betegségek vagy 2 tucatját előzheti meg és lassítja az agyunk természetes öregedését. A legtöbb betegség mögött pedig az egészségtelen táplálkozási szokásaink állnak. Tanulságos az is, hogy a nők miért élnek tovább, mint a férfiak/a nyugdíjas társadalom 64 %-a nő, 36 %-a férfi/. A biológiai előnyök mellett a magyarázat: a nők többet beszélnek, többet járnak emberek közé, többet tanulnak az egészség fenntartásáról, hamarabb fordulnak orvoshoz és szívesebben próbálnak ki új dolgokat. Azt gondoljuk fontos szerepet játszhat a sok női sajtótermék, meg a bulvár lapok, amelyek fontos funkciót töltenek be az egészséges életmód propagálásában. Lehet, hogy szükség lehet ismeretterjesztő sajtóra a férfiak számára is.

Mert jelenleg azzal kell együtt élnünk, ahogy Monspart Sarolta mondta egyszer, hogy az özvegyasszonyok országa lettünk.

Egy egyszerű hasonlat, ami segíthet megérteni, hogy mi az, ami rajtunk múlik. Képzeljük el, hogy a testünk egy bonyolult üzem, akár egy autó, mi vagyunk a tulajdonosai, az üzemvezetője. Felelősek vagyunk ezért az üzemért, ám ehhez jól kell ismernünk a működését. Értenünk kell a hibajelzéseit. Felelősek vagyunk a karbantartásáért: az üzemanyagért, vagyis a táplálékért, amit elfogyasztunk, a helyes használatért, pl. a rendszeres megmozgatásáért, és a szervizelésért, a rendszeres szűréseken.

A sikeres, minőségi idősödés azonban nem pusztán az egészségi állapoton múlik, sőt kisebb szerepet játszik benne, mint gondolnánk. A lényeg az élettel való elégedettség.

Rövidebb – hosszabb távon sok minden tölthet el elégedettséggel,” fiatalosan nézek ki” „az én gyerekeim törődnek velem”, „sok barátom van”, „jól tudom kezelni a számítógépet.” stb.., De a másokhoz képesti elégedettségnél van egy mélyebb igény és ezt igazolták a kutatások: célokat és értelmet találni az életünkben, hasznosságélményt keresni.

De vajon a környezetünk felkészült-e arra, hogy hasznosságot, értelmet tulajdonítson az idősebb emberek létének? Ha a káros, hamis sztereotípiákra, gondolunk, ha az idősek általában „haszontalan” korszerűtlen, beteges tömegként jelennek meg a sztereotípiákban, akkor a válasz: nem.